Öt év alatt közel 1,2 milliárd lej lehet a költségvetésre gyakorolt hatása a magáncsőd intézményét szabályozó törvénynek – vélekedett Alexandru Stănescu, a Világbank tanácsadója.
2015. szeptember 22., 15:072015. szeptember 22., 15:07
2015. szeptember 22., 19:002015. szeptember 22., 19:00
A szakember ezt annak alapján becsülte meg, hogy a jogszabály körülbelül 800 ezer személyt érinthet, egy ügy tárgyalása pedig havonta 100–300 lejbe kerülhet. Stănescu rámutatott: elvárta volna, hogy a jogszabályban szerepeljen becslés arra vonatkozóan, hogy a csődbiztosi díjszabást is beleszámítva mennyibe fog kerülni a magáncsőd bevezetése az államnak, de a kormány nem készített ilyen felmérést.
A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta: az 1,2 milliárd lej saját becslése, és nem a Világbank álláspontját tükrözi. „Ugyan nem vagyok költségvetési szakember, de ez meglehetősen komoly pluszköltséget jelent az államkasszának, amelyre a pénzügyminisztériumnak és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is jobban oda kellene figyelnie” – fogalmazott Alexandru Stănescu.
A Világbank munkatársa a magáncsőd-törvényről azt is elmondta: a jogszabály alapvetően jó, de sok minden függ majd attól, hogy az illetékesek hogyan értelmezik, illetve alkalmazzák a gyakorlatban. A szakember szerint a dokumentum számos tisztázatlan előírást tartalmaz, amelyekről érdemes lenne többet beszélni.
„A törvény például számos iratot sorol fel, amelyeket az érintett magánszemélynek össze kell gyűjtenie, hogy a bíróság tárgyalhassa az ügyét, azonban ezekre a dokumentumokra vonatkozóan nincs standard előírás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály gyenge pénzügyi kultúrával rendelkező embereket érint, akiknek segíteni kell, hogy eligazodjanak az ügyben” – magyarázta a tanácsadó.
Stănescu azt is kifogásolja, hogy a jogszabály olyan megfogalmazásokat tartalmaz, mint a „méltányos jövedelem”, ami ugyancsak nehezen mérhető. „Kíváncsi vagyok, mi alapján fogják kiszámolni, hogy egy jövedelem méltányos-e. Az alkalmazási módszertan ugyan megad néhány kiindulópontot, figyelembe kell venni például a családtagok számát, a lakásfenntartás és gyermeknevelés költségeit, a család autójának árát, de az előírás így sem elég egyértelmű” – hívta fel a figyelmet a Világbank munkatársa.
Példaként azt is felhozta, hogy a törvény például nem tesz különbséget a városban és a falun élők között, hozott ez nagyban meghatározza a mindennapos költségeket. Hozzátette: a jogszabály arra sem tér ki, hogy mi a teendő, amikor egy Romániában felvett hitellel rendelkező, de más uniós tagállamban élő polgár kéri a csődeljárást. Stănescu úgy összegzett: rendkívül fontos, hogy már az elején letisztázott, egyértelmű szabályok legyenek a magáncsődre vonatkozóan, hiszen a rendszer csak így fog hatékonyan működni.
A magáncsőd intézményét előíró jogszabály azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kényszervégrehajtástól a bajba jutott adósokat. A fizetésképtelen magánszemélyeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy öt-, illetve hatéves törlesztési stratégiát javasoljanak. Amennyiben valaki magáncsődbe kerül, minden ellen zajló jogi procedúrát felfüggesztenek, és a státus kihirdetése után semmilyen büntetőkamatot vagy egyéb pluszköltséget nem számolnak fel neki.
A kényszervégrehajtásra, vagyis a javak elárverezésére csak legutolsó lépésként kerülhet sor. Az eljárást az igényelheti, akinek 30 napnál régebbi elmaradása van legalább két kölcsön után két vagy több hitelintézettel szemben.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!