A régióra nem jellemző helyzet alakult ki Romániában a nők felsővezetői szerepvállalását illetően: míg a politikai, illetve az állami szektorban alulreprezentált vezető beosztásban a szebbik nem, addig a magánvállalkozásoknál meglehetősen sok női vezető tevékenykedik – derült ki az Alexander Hughes piackutató cég legfrissebb felméréséből.
2015. november 02., 16:112015. november 02., 16:11
A cég közleménye szerint országos szinten a hazai cégek részvényeseinek 34 százaléka hölgy, a szakértők szerint pedig viszonylag kielégítő arány figyelembe véve, hogy Kelet-Európában az arány alig haladja meg a 10 százalékot.
A felmérés szerint az általános tendencia az, hogy fokozatosan próbálják kiegyenlíteni a vállalatvezetők nemi arányát, amely azonban még mindig a férfiak javára dől el. A szebbik nem Észak-Amerikában van leghangsúlyosabban jelen a vállalkozói szférában, a vezetői beosztásban dolgozók 20 százaléka ugyanis hölgy. Nyugat-Európában az arány 17 százalékos, míg Közép- és Kelet-Európában alig 7 százalék. Jelentős eltérések figyelhetők meg a kontinensen belül is: Franciaországban például a topmenedzserek 20 százaléka nő, míg Csehországban mindössze a vezetők 8 százalékát teszik ki.
Ugyanakkor Európa középső és keleti régiójában dolgoznak a legfiatalabb topmenedzserek, akiknek átlagéletkora 53 év, ezzel szemben Ázsiában a felső vezetők átlagosan 62 évesek. Dana Noujeim, az Alexander Hughes menedzsere a közleményben rámutatott: fontos, hogy a cégvezetésben minél változatosabb életkorú személyek legyenek, így a vállalkozás egyszerűbben értheti meg és alkalmazkodhat a fogyasztói elvárásokhoz. „A változatosság olyan előny, amely hozzájárul a versenyképes termékfejlesztéshez és a megújuláshoz” – fogalmazott a piackutató cég szakembere.
Az Alexander Hughes a statisztika elkészítéséhez 9600 személlyel készített interjút Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A piackutató az energetikai, szolgáltatói, ipari, távközlési, szektorban, az építőiparban, az ingatlanszektorban, az infrastrukturális, mérnöki, pénzügyi szektorban, valamint a médiában is vizsgálódott.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!