Skandináv utazási irodák és idősklubok képviselői látogattak Kovászna megyébe az Európai Bizottság által támogatott OFF to SPAS (Irány a fürdők) című nemzetközi projekt keretében.
2015. november 26., 12:562015. november 26., 12:56
A projekt célja többek között egy balneológiai turisztikai termékcsomag létrehozása, amit nyugat-európai időseknek kínálnak, és amitől a háromszéki fürdő- és gyógyturizmus fellendülését remélik.
Szerdán a Kovásznán megtartott kiértékelő sajtótájékoztatón Vesa Hautaniemi, egy svéd utazási iroda képviselője számolt be a négynapos kiránduláson szerzett tapasztalataikról. Mint mondta, érdekesnek és egyedinek találták a térséget, a látottak meggyőzték őket arról, hogy érdemes építeni erre a turizmusra. Hozzátette, jó hírét viszik Háromszéknek.
Szállodákat, kezelőközpontokat, látványosságokat, kulturális és gasztronómiai ritkaságokat mutattak be a vendégeknek – számolt be Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület irodavezetője. Hozzátette, a külföldiek egyelőre még bizalmatlanok a mofettagáz iránt annak radontartalma miatt.
„Újabb kutatásokra van szükség, elismert, nemzetközi folyóiratokban friss adatokat kell publikálni, hogy a természeti adottságokra alapuló gyógyturizmust a nyugati piacon értékesíteni lehessen, az egészségbiztosítók megtérítsék az itteni prevenciót vagy rehabilitációt” – fogalmazta meg Albert Zoltán. A turisztikai szakember sikeresnek értékelte a programot, szerinte fontos a nemzetközi piacon való jelenlét, a Székelyföld imázsépítése, az átfogó turisztikai csomagok összeállítása és népszerűsítése.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, a Székelyföldön az egészségturizmus tud európai szinten egyedi lenni, hiszen a svájci sípályákkal vagy a mediterrán tengerparti nyaralással nem tudnak versenyezni. „Kovásznán és a térségben olyan szív- és érrendszeri betegségeket kezelő központ és környezet van, amely országos és nemzetközi hírűvé teszi a várost, és a közelben lévő Bálványosfürdőt. Gyógyhatású borvizek és a számtalan mofetta páratlanná teszi a Székelyföldet” – fogalmazott Tamás Sándor.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!