Fotó: Agerpres
2010. április 30., 10:312010. április 30., 10:31
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a hitelnyújtás feltételei között szerepel egyebek mellet az, hogy a görög kormány két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról; csökkentse a béreket; a jelenlegi 21 százalékról 23-24 százalékra emelje a legmagasabb áfakulcsot; növelje az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; legyen azonos a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára. A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó kormányilletékes szerint a megszigorító intézkedések két év alatt 20 milliárd euró megtakarítást jelenthetnének a büdzsében. A Görögországnak nyújtandó segély elérheti a 135 milliárd eurót.
Németország segíteni kíván Görögországnak – hangsúlyozta csütörtökön Angela Merkel kancellár. Nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy hamarosan létrejön a megállapodás Görögországgal a szükséges takarékossági programról. „Németország segíteni fog, ahogy adottak az ehhez szükséges feltételek” – szögezte le a kancellár. Merkel megerősítette azt is, hogy hároméves segélyprogramról van szó, a tervezett segély összegére vonatkozóan azonban semmit nem közölt. Utalt ugyanakkor arra, hogy mihelyst létrejön a megállapodás a görög kormány, illetve az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap között, a német parlament hozzáfog a szükséges törvény megalkotásához. Szavai szerint ez a jövő hét elején megkezdődhet.
Berlini értesülések szerint egyébként Görögország megsegítéséről egyeztetést folytatott a német kancellár és az amerikai elnök is. Angela Merkel és Barack Obama egyetértett abban, hogy Európa és a Nemzetközi Valutaalap részéről határozott cselekvésre és mielőbbi támogatásra van szükség.
Az ING pénzügyi szolgáltató társaság elemzése szerint az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország a leginkább érzékeny a görög válság tovaterjedő hatásaira, mert az új tagok közül Magyarország-nak legnagyobb az államadóssága. A Dow Jones hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a hollandiai központú multinacionális vállalat elemzői úgy vélik, az új magyar kormánynak óvatosan kell eljárnia az államháztartási hiánycél felülvizsgálatában, mert ha a görögországi helyzet tovább mérgesedik, akkor előfordulhat, hogy a hiánycél emelését nem fogadják jól a pénzpiacok. Az ING szerint 2015 előtt nem várható az euró bevezetése Magyarországon, és más új uniós tagállamok sem csatlakoznak az euróövezethez az évtized közepe előtt. Amint arról beszámoltunk, Mugur Isărescu jegybankelnök szerint a lej árfolyamának alakulására biztosan kihat a görögországi helyzet, a gazdaság egészére nem lesz jelentős ez a hatás. |
Néhány napon belül lezárulhatnak a görög hiteltárgyalások – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi EU-biztos is. A súlyos fizetési nehézségekkel küzdő Görögország nemzetközi megsegítése nem csupán a görögök számára életbe vágó, hanem – tekintettel arra, hogy Görögországban az euró a hivatalos fizetőeszköz – az egész euróövezet stabilitása szempontjából is elengedhetetlen.
Amint arról beszámoltunk, az Athénban folyó megbeszéléseken az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői tárgyalnak a görögökkel a hitel feltételeiről. Rehn elmondta, hogy a tárgyalások eredményeként több évre szóló program születik, amely jelentős fiskális és szerkezeti kiigazítást von magával. Görögországnak azzal a feltétellel adnak hitelt – kétoldalú megállapodás alapján – az euróövezeti országok, hogy Athén megteremti a pénzügyi konszolidáció és a strukturális átalakítás feltételeit. A támogatás „elegendő lélegzetvételhez” juttatja majd a pénzügyi piacok nyomása alá került Görögországot, fogalmazott az EU-biztos.
Hasonlóképpen nyilatkozott Dominique Srauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, a súlyos adósságproblémával küszködő és rövidesen fizetésképtelenné váló Görögország mielőbbi pénzügyi megsegítésére van szükség. Strauss-Kahn nem erősítette meg azt a korábbi értesülést, amely szerint egy három évre szóló, mintegy 100–120 milliárd eurót kitevő segélyről lenne szó, ehelyett azt hangoztatta, hogy előbb a segélynyújtás feltételeit kell tisztázni. Reményét fejezte ki, hogy a hét végéig elfogadható megállapodás jön létre Athénnal. „A görög kormány és a görög nép nehéz döntések előtt áll” – fogalmazott a Valutaalap vezetője. Hozzátette, hogy „fájdalmas elvonások” nélkül nem megy, de az IMF segíteni akar.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szintén rendkívül fontosnak nevezte, hogy a tárgyalások mielőbb befejeződjenek. Az Európai Központi Bank elnöke bizakodónak mondta magát, és jó eredményre számít.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.