Sertéstartás: egyelőre minden marad a régiben, bár a nagyüzemi lobbi meghiúsítaná a kisgazdákat támogató tervet

Sertéstartás: egyelőre minden marad a régiben, bár a nagyüzemi lobbi meghiúsítaná a kisgazdákat támogató tervet

Az RMDSZ javaslata szerint a kisgazdák legfeljebb 15 sertést tarthatnak gazdaságukban.

Fotó: Makkay József

Az afrikai sertéspestisjárvány gyors terjedése miatt felmerült a romániai sertéságazat törvényi szabályozása, több szakminisztériumi tervezet készült, de a gazdaszervezetek ellenállása miatt egyiket sem fogadták el. Idén nyáron az RMDSZ nyújtott be törvénytervezetet,  amely egyaránt szabályozná a kisgazdák tevékenységét és a nagy farmok működését, elfogadását azonban a nagyüzemi lobbi megakadályozta. Az ágazat helyzetét RMDSZ-es szakpolitikusokkal jártuk körül.

Makkay József

2021. december 15., 19:442021. december 15., 19:44

Romániában három éve jelentős károkat okoz az afrikai sertéspestis, ezért többször felmerült a sertéstartók „rendszabályozása”. A korábbi szociáldemokrata kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea rukkolt elő először az ötlettel, hogy kormányrendeletben szabályozza a kis- és nagyüzemi disznótartást, elképzeléseit azonban elmosta a 2019. decemberi parlamenti választás. Az ötlet azonban nem hevert sokáig parlagon, mert az agrártárca új vezetője, Adrian Oros hamar felkarolta elődje kezdeményezését.

Az újraírt miniszteri tervezet viharos ellenállást váltott ki a gazdák körében, hiszen a kormányrendelet gyakorlatilag felszámolta volna a háztáji sertéstartást, megtiltva a gazdáknak a szaporítást és az élőállat-forgalmazást.

A több hónapos cirkusz oldalvizén az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság is előrukkolt egy saját elképzeléssel, amely a nemzeti liberális (PNL) miniszter tervezetét kiegészítve szintén egyeduralkodó helyzetbe akarta juttatni az engedéllyel rendelkező, kereskedelmi disznófarmokat. Végül egyik elképzelésből sem lett jogszabály, Adrian Oros rendeletének elfogadását a több hónapos kormányválság akadályozta meg.

Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás: az állatvásárok szüneteltetése óta a kistermelők egyre nehezebb helyzetbe kerültek, de a nagy farmokat is megtizedelték a bevezetett karantén miatti korlátozások. Mivel az elhullott állatok után kifizetett kárpótlás egy része uniós pénzekből származik, az Európai Bizottság is sürgette Romániát, hogy szabályozza a sertéstartók működését, csökkentve ezzel a sertéspestis terjedését.

Idézet
Azt láttuk, hogy a szükséges szabályozásról két éve csak beszélnek, de életképes megoldás nem születik, ezért az RMDSZ saját törvénytervezetet nyújtott be”

– nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei  parlamenti képviselője, a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

Galéria

Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás Romániában

Fotó: Veres Nándor

A kis- és nagytermelők igényeire figyelnek

Az idén nyáron benyújtott törvénytervezet három csoportba sorolja a hazai sertéstartókat. Az első kategóriába a főleg önellátásra berendezkedő kisgazdák tartoznak, akik

legfeljebb 15 sertést tarthatnának gazdaságukban

– vagy ebben a létszámban malacozó kocát és a szaporulatát –, a felesleget pedig őstermelői engedéllyel tudnák értékesíteni. A második csoportba sorolták a piacra tenyésztő gazdákat, akik korlátlan mennyiségben hizlalhatnának disznókat és tenyészhetnének malacozó kocákat szigorú állatorvosi felügyelet mellett, a szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával.

Az RMDSZ törvényjavaslata szerint a kisgazdák kereskedelmi célú tevékenységéhez sem volna szükség jogi személyiségű vállalkozói háttérre:

a zöldség- vagy gabonatermesztőkhöz hasonlóan a gazda őstermelői igazolvánnyal és kiskereskedelmi mezőgazdasági könyvvel forgalmazhatná vágó- és tenyészállatait a szükséges állatorvosi engedélyek birtokában.

Az állatokat az Országos Állatnyilvántartó Rendszerbe (SNIIA) kell regisztrálni, a sertések fülszámot kapnak. A fülszám az önellátó gazdaságok számára is kötelezővé válna.

A törvénytervezet harmadik kategóriájába tartoznak a jogi személyiségű háttérrel rendelkező sertésfarmok. A törvény ezek munkáját is segítené azzal az előírással, hogy amennyiben a településen vagy annak körzetében felüti a fejét az afrikai sertéspestis – és a farmon belül az állatok egészségesek –, az élőállat-forgalmazás korlátozása ne érintse a nagyüzemi sertésfarmot.

„Kiherélt” törvénytervezet

A kistermelők és a nagyüzemek békés egymás mellett élését szabályozó törvényjavaslat első körben elnyerte a román koalíciós pártok támogatását. Úgy tűnt, hogy a szenátus mezőgazdasági szakbizottságában lényegi módosítások nélkül megy át az előterjesztés, azonban szavazás előtt, az utolsó módosítások rendjén George Scarlat bizottsági elnök – a nemrég leköszönt liberális kormány mezőgazdasági államtitkára – váratlanul átszabta a törvénytervezetet. Javaslata szerint

az önellátásra berendezkedő kisgazdák legtöbb 5 sertést tarthatnának, és nem volna joguk állatokat eladni, csak családi fogyasztásra hizlalhatnának disznót.

A második kategóriába sorolt mezőgazdasági termelők évente maximum 15 sertést tenyészthetnének és forgalmazhatnának állategészségügyi felügyelet mellett. Mesterségesen megtermékenyített koca szaporulatát is felnevelhetik, de az állatlétszám nem haladhatná meg a 15 főt. A kereskedelmi céllal is működő kisgazdaságok kizárólag a megye határain belül értékesíthetnék a vágóállatokat.

A szenátusban átdolgozott törvénytervezet a korlátlan számú sertéstartás jogát csak az engedéllyel rendelkező farmok számára biztosítja. A mezőgazdasági szakbizottságból a szenátus plénuma elé került tervezetet többségi szavazattal elfogadták, de mivel ebben az esetben a képviselőház a döntéshozó kamara, az előterjesztés visszakerült a honatyák asztalára. Ezzel párhuzamosan román politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai nyomán a bukaresti média úgy állította be a történteket, hogy az RMDSZ honatyái akarják megszüntetni a háztáji sertéstartást, amit az RMDSZ az Agerpres hírügynökséghez a napokban eljuttatott részletes állásfoglalásában cáfolt.

Galéria

Fotó: Makkay József

Jövő nyárra születhet törvény

Könczei Csaba mezőgazdasági mérnök, háromszéki parlamenti képviselő szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a szenátusban megszavazott törvénytervezet. „Ez lehetetlen helyzetbe hozná a háztáji sertéstartókat, amely már rövid távon is a kisgazdaságok sertéshizlalásának felszámolásához vezetne. A módosításokról előzetes egyeztetés nem történt az RMDSZ szenátoraival. A nagyüzemi disznóhizlalásban érdekelt bizottsági elnök, George Scarlat gyakorlatilag saját szakállára módosította a törvénytervezetünk szövegét liberális kollégáinak hallgatólagos beleegyezésével” – magyarázta lapunknak Könczei Csaba.

Az RMDSZ-es honatya szerint már elkezdték az egyeztetéseket a két román párt képviselőivel, így remény van rá, hogy tavaszra sikerül közös álláspontot kialakítani az ügyben.

Magyar Lóránd ugyanakkor kizártnak tartja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat mai, „kiherélt” formájában kerüljön elfogadásra. „Nem sietünk a parlamenti tárgyalással. Több visszajelzést kaptunk, hogy az RMDSZ eredeti javaslata jó, a szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter, Adrian Chesnoiu is ezt támogatja. Addig nem szabad napirendre tűzni a képviselőházban, amíg a törvénnyel kapcsolatban nincs egyértelmű koalíciós egyezség” – fogalmazott a Krónikának Magyar Lóránd, aki úgy vélekedett, a törvény valószínűleg jövő tavasszal kerül ismét napirendre, és ha elfogadják, 2022 nyarán jelenne meg a Hivatalos Közlönyben.

Az állatorvos végzettségű szatmári politikus szerint egyértelműen tetten érhető a nagyüzemek lobbija, hogy partvonalra, a megszűnés szélére taszítsák a romániai kisgazdaságokat. Az érdekeiket védő mezőgazdasági nagyvállalkozó, George Scarlat támogatásával szeretnék elérni, hogy a piacon ők maradjanak egyedül, ami az RMDSZ-politikus szerint nem fog sikerülni. Magyar csak olyan mezőgazdasági törvény elfogadásában látja a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből, amely mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára megélhetést biztosít.

Galéria

Fotó: Makkay József

Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a sertéstartást szabályozó rendelkezésekről elterjedt számtalan hír zavart kelt a kisgazdák körében.

A sok jogszabály-kezdeményezés ellenére továbbra is a régi állategészségügyi rendeletek érvényesek, amelyek semmilyen módon nem korlátozzák a háztáji sertéstartást.

Az állatokat állatorvosi engedéllyel lehet forgalmazni, szállítani. Az országszerte bevezetett karanténintézkedések miatt azonban az élőállat-értékesítést az állategészségügyi hatóság nagyon megnehezítette, a kihágások hatalmas büntetéssel járnak. Az a jellemző, hogy a gazdák csak saját településükön belül tudják hízóikat értékesíteni, azt is jobbára illegálisan. Magyar Lóránd képviselő úgy véli, az ágazat működését szabályozó leendő törvény elfogadása biztonságot és kiszámíthatóságot jelent majd mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli
2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa