Mentőöv. Módosult a szabályzat, hogy senki ne maradjon gázszolgáltató nélkül egy pillanatig se
Fotó: Pinti Attila
A jelenlegi nehéz időszakban nem kérnek az új ügyfelekből a földgázszolgáltatók, a végső szolgáltatói státusz pedig akkora terhet jelent számukra, hogy mindent megpróbáltak bevetni, hogy ne rájuk essen a választás. Annak érdekében, hogy senki se maradjon egyetlen pillanatra sem szolgáltató nélkül, a hatóság módosította a szabályokat.
2022. augusztus 26., 08:382022. augusztus 26., 08:38
Nehéz időkre számítva módosította az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a földgáz esetében a végső szolgáltatókra vonatkozó szabályzatot. Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke megkeresésünkre elmondta, „viharos” időszak van az energiapiacon, további nehéz periódusra számítanak, várható, hogy újabb szolgáltatók mennek csődbe vagy vonulnak ki a piacról, ezért biztosítani kell, hogy a helyüket azonnal zökkenőmentesen átvegyék mások, egyetlen fogyasztó se maradjon földgáz nélkül. Mint ismeretes, a végső szolgáltatói intézmény arról szól, hogy az ANRE nevez ki szolgáltatót a megszűnő vagy kivonuló helyett, amit hosszabb-rövidebb távra elfogad az ügyfél, közben kereshet másik céget a szabadpiacon.
„A módosítások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy ne nyomorítsanak meg egyetlen céget sem ezzel a feladattal, de végső soron a fogyasztó érdeke, hogy ha a korábbi szolgáltatója valamilyen okból megszűnt, olyan céghez kerüljön, amely képes megfelelően ellátni a feladatát” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Az utóbbi időszakban az a tapasztalat, hogy egyetlen szolgáltató sem akarta a végső szolgáltatói státust, mindent megtettek, hogy a kinevezést elkerüljék. Erre úgy volt lehetőség, hogy egyre nagyobb árat közöltek, ugyanis az ANRE havonta a legkisebb ár alapján jelölte ki a végső szolgáltatókat.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatban sehol nem alkalmazták, hiszen az energiaárakat szabályozó 27-es sürgősségi kormányrendelet pontosan szabályozza, miként számolják ki a leszámlázott tarifákat. A hatóság az utóbbi hónapokban már ki sem közölte ezeket a riasztóan magas megadott árakat, bár a szolgáltatók kötelesek azt a saját honlapjukon feltüntetni” – ecsetelte Nagy-Bege. A mostani módosítás szerint viszont már nem a leközölt árak alapján dönti el a hatóság a rangsort (vagyis azt, hogy éppen kit neveznek ki végső szolgáltatónak), hanem megszabtak egy piaci részesedést, ami alapján összeáll egy lista, és az ezen szereplők stafétarendszerben látják el a feladatot, havonta mindig más hét cég tölti be ezt a szerepet.
Ilyen módon mindegyik szolgáltatóra mintegy két alkalommal kerül sor egy évben.
Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ha egy szolgáltató csődbe megy, még ha csak pár ezer fogyasztót is kell átvennie egy másik cégnek, az a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent, ezért kapnak egy fél évet, hogy „kiheverjék ezt a sokkot”. A cégnek az jelenti a megterhelést, hogy a szabadpiacról több földgázt kell gyorsan a pluszba kapott ügyfeleknek vásárolnia, adminisztratív szempontból is többletfeladatokat kell végeznie, és a szolgáltatást előre meg kell finanszíroznia.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a júniusi 15,1 százalékról júliusban 14,96 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
A szolgáltatók az utóbbi időszakban nem érdekeltek abban, hogy új ügyfeleket szerezzenek, nem csak a végső szolgáltatói státus révén, a szabadpiacról sem – irányította rá egyúttal a figyelmünket Nagy-Bege Zoltán. Ennek hátterében elmondása szerint az áll, hogy drágán veszik az energiát, és szabályozott áron kell továbbadniuk. A fogyasztók is 30–45–60 napra fizetnek, ám a kompenzációt az állam még ennél is később, mintegy négy hónapra törleszti. Abból is látszik, hogy a cégek nem akarnak új ügyfeleket, hogy ha a közintézmények kiírják a versenytárgyalást a földgázszolgáltatói szerződések megkötésére, nem jelentkezik senki, mutatott rá a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor havonta változik, hogy milyen áron számláznak a szolgáltatók, mert a havi átlag beszerzési árat veszik figyelembe, és erre számolják rá a meghatározott árrést, ami a végső szolgáltatók esetében valamivel magasabb, mert nagyobbak a költségeik is. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, abban bíznak, hogy előbb-utóbb csökken a beszerzési ár, mert akkor a kompenzáció kevesebb terhet ró a költségvetés
Hamarosan kiderül, hogy milyen áron kapjuk az elkövetkező egy évben a villanyáramot és a földgázt. Túlfogyasztás esetén nincs ok aggodalomra, ha azonban sikerül kevesebbet fogyasztanunk, jövőre visszakapjuk a különbözetet.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
szóljon hozzá!