Mentőöv. Módosult a szabályzat, hogy senki ne maradjon gázszolgáltató nélkül egy pillanatig se
Fotó: Pinti Attila
A jelenlegi nehéz időszakban nem kérnek az új ügyfelekből a földgázszolgáltatók, a végső szolgáltatói státusz pedig akkora terhet jelent számukra, hogy mindent megpróbáltak bevetni, hogy ne rájuk essen a választás. Annak érdekében, hogy senki se maradjon egyetlen pillanatra sem szolgáltató nélkül, a hatóság módosította a szabályokat.
2022. augusztus 26., 08:382022. augusztus 26., 08:38
Nehéz időkre számítva módosította az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a földgáz esetében a végső szolgáltatókra vonatkozó szabályzatot. Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke megkeresésünkre elmondta, „viharos” időszak van az energiapiacon, további nehéz periódusra számítanak, várható, hogy újabb szolgáltatók mennek csődbe vagy vonulnak ki a piacról, ezért biztosítani kell, hogy a helyüket azonnal zökkenőmentesen átvegyék mások, egyetlen fogyasztó se maradjon földgáz nélkül. Mint ismeretes, a végső szolgáltatói intézmény arról szól, hogy az ANRE nevez ki szolgáltatót a megszűnő vagy kivonuló helyett, amit hosszabb-rövidebb távra elfogad az ügyfél, közben kereshet másik céget a szabadpiacon.
„A módosítások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy ne nyomorítsanak meg egyetlen céget sem ezzel a feladattal, de végső soron a fogyasztó érdeke, hogy ha a korábbi szolgáltatója valamilyen okból megszűnt, olyan céghez kerüljön, amely képes megfelelően ellátni a feladatát” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Az utóbbi időszakban az a tapasztalat, hogy egyetlen szolgáltató sem akarta a végső szolgáltatói státust, mindent megtettek, hogy a kinevezést elkerüljék. Erre úgy volt lehetőség, hogy egyre nagyobb árat közöltek, ugyanis az ANRE havonta a legkisebb ár alapján jelölte ki a végső szolgáltatókat.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatban sehol nem alkalmazták, hiszen az energiaárakat szabályozó 27-es sürgősségi kormányrendelet pontosan szabályozza, miként számolják ki a leszámlázott tarifákat. A hatóság az utóbbi hónapokban már ki sem közölte ezeket a riasztóan magas megadott árakat, bár a szolgáltatók kötelesek azt a saját honlapjukon feltüntetni” – ecsetelte Nagy-Bege. A mostani módosítás szerint viszont már nem a leközölt árak alapján dönti el a hatóság a rangsort (vagyis azt, hogy éppen kit neveznek ki végső szolgáltatónak), hanem megszabtak egy piaci részesedést, ami alapján összeáll egy lista, és az ezen szereplők stafétarendszerben látják el a feladatot, havonta mindig más hét cég tölti be ezt a szerepet.
Ilyen módon mindegyik szolgáltatóra mintegy két alkalommal kerül sor egy évben.
Nagy-Bege Zoltán kifejtette, ha egy szolgáltató csődbe megy, még ha csak pár ezer fogyasztót is kell átvennie egy másik cégnek, az a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent, ezért kapnak egy fél évet, hogy „kiheverjék ezt a sokkot”. A cégnek az jelenti a megterhelést, hogy a szabadpiacról több földgázt kell gyorsan a pluszba kapott ügyfeleknek vásárolnia, adminisztratív szempontból is többletfeladatokat kell végeznie, és a szolgáltatást előre meg kell finanszíroznia.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a júniusi 15,1 százalékról júliusban 14,96 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
A szolgáltatók az utóbbi időszakban nem érdekeltek abban, hogy új ügyfeleket szerezzenek, nem csak a végső szolgáltatói státus révén, a szabadpiacról sem – irányította rá egyúttal a figyelmünket Nagy-Bege Zoltán. Ennek hátterében elmondása szerint az áll, hogy drágán veszik az energiát, és szabályozott áron kell továbbadniuk. A fogyasztók is 30–45–60 napra fizetnek, ám a kompenzációt az állam még ennél is később, mintegy négy hónapra törleszti. Abból is látszik, hogy a cégek nem akarnak új ügyfeleket, hogy ha a közintézmények kiírják a versenytárgyalást a földgázszolgáltatói szerződések megkötésére, nem jelentkezik senki, mutatott rá a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor havonta változik, hogy milyen áron számláznak a szolgáltatók, mert a havi átlag beszerzési árat veszik figyelembe, és erre számolják rá a meghatározott árrést, ami a végső szolgáltatók esetében valamivel magasabb, mert nagyobbak a költségeik is. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, abban bíznak, hogy előbb-utóbb csökken a beszerzési ár, mert akkor a kompenzáció kevesebb terhet ró a költségvetés
Hamarosan kiderül, hogy milyen áron kapjuk az elkövetkező egy évben a villanyáramot és a földgázt. Túlfogyasztás esetén nincs ok aggodalomra, ha azonban sikerül kevesebbet fogyasztanunk, jövőre visszakapjuk a különbözetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!