Fotó: Portfólió.hu
Enyhén ugyan elmozdult a lej kedden az egy nappal korábbi történelmi mélypontról, de szakértők szerint semmi okunk derűlátásra, a gazdaságnak ugyanis komoly nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza. Így egyelőre hozzá kell szoknunk a 4,6 lej/euró körüli árfolyamhoz, ami azt jelenti, hogy 10 euróért 25 perccel többet kell dolgoznunk, mint az év elején, amikor 4,5 lej/euró körül alakult az árfolyam.
2017. november 14., 23:542017. november 14., 23:54
Enyhén ugyan elmozdult a lej kedden az egy nappal korábbi történelmi mélypontról, de a szakértők szerint egyelőre semmi okunk derűlátásra, a gazdaságnak ugyanis nagy nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza. A Román Nemzeti Bank (BNR) kedden 13 órakor 4,6482 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, ami ugyan kevesebb, mint az egy nappal korábban elért 4,6495-ös szint, de alig 0,03 százalékkal.
Eközben az amerikai dollárral szembeni lejtmenet folytatódott kedden is, a 3,9671 lej/dolláros szint 2,4 banival volt magasabb a hétfői értéknél. Az elemzők szerint ugyanakkor
A 4,6 lej/eurós szint elérésével különben a lej lett a legrosszabbul teljesítő deviza a közép-kelet-európai térségben, a román devizának esett ugyanis a leginkább az értéke a régió valutáihoz, vagyis a magyar forinthoz, a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest, ami pedig aggodalomra adhat okot – hívják fel a figyelmet a szakemberek.
A régió valutái közül kettő, a korona és a zloty erősödött is az euróhoz képest. Igazából
– mutat rá összevetésében a Digi24 hírtelevízió.
Horia Braun, a BCR vezető közgazdásza szerint azonban a helyzet még nem drámai, a 0 és 3 százalék közötti éves árfolyam-ingadozás még a normálisnak mondható intervallumon belül van. „Nem beszélhetünk az árfolyam aggasztó alakulásáról, már amiatt sem, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök beszélt arról, hogy kevésbé rugalmas lejre kell számítani. Elég sokáig állt a 4,6 lej körüli szinten. Most úgy tűnik, hogy a lej újabb egyensúlyi szintet keres” – idézi a szakembert az Economica.net gazdasági hírportál. Braun szerint az év végéig még 1 százaléknyit gyengülhet a lej az euróhoz képest, ami 4,7 lej körüli árfolyamot jelenthet 2017 utolsó napjaira.
A helyzetet a belföldi gondok mellett ugyanakkor külpiaci hatások is súlyosbíthatják, várhatóan az Amerikai Egyesült Államok jegybankjának szerepét ellátó Fed alapkamatot fog emelni, ami negatívan hat majd ki a feltörekvő országok devizáira, köztük a lejre is, ami amúgy is a portfolióbefektetők kezében van – vallják a BCR pénzpiaci szakértői.
A román jegybanki szakértő szerint azonban a mostani lejtmenet esetében szó nincs spekulációról vagy a lej ellen irányuló támadásról. Adrin Vasilescu, a BNR stratégiai tanácsadója kedden válaszolt Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök egy nappal korábbi kijelentésére, ami szerint bizonyos körök a lejt támadják, és azért ugrott meg ennyire az árfolyam. Vasilescu szerint nem fordulhatnak elő a 2008-ban történtek, amikor valóban támadták a román devizát.
„Nem ismétlődik meg! Lehetetlenség, és
Ha okokat keresünk, nézzük meg, mi történt, mielőtt az árfolyam megugrotta volna a 4,6-os szintet. A külkereskedelmi mérleg okolható, mivel oda jutottunk, hogy az import eléri a 8 milliárd eurót kilenc hónap után, így az év végére elérheti a 12 milliárdot, ami azt jelenti, hogy 2 százalékkal magasabb az exportnál. Felmerül a kérdés: ki fedezi a különbözetet, ki fizeti meg?” – jelentette ki a jegybanki szakember.
Mint ismeretes, néhány nappal korábban szintén a külkereskedelmi hiány mélyülésével indokolta Mugur Isărescu jegybankelnök azt, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van.
– fogalmazott Isărescu az inflációról szóló jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság növekedése a fogyasztókon alapul, s gondot jelent az is, hogy feszültség jellemzi a munkaerőpiacot.
A múlt héten közzétett inflációs jelentés is rossz hírrel szolgált ugyanakkor: a jegybank felfele módosította előrejelzését, és a korábbi prognózisban szereplő 1,9 százalék helyett immár 2,7 százalékos pénzhígulást vár.
A gyenge lej az exportőrökön kívül tulajdonképpen mindenkinek rendkívül rossz hír. Azok a cégek ugyanis jól járnak, akik magas árfolyamon viszik ki a termékeiket, hiszen lejben nagyobb összeggel gyarapodik a bankszámlájuk, ám
Claudiu Cazacu nemzetközi piaci elemző például kedden a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a benzin és a gázolaj november végéig további legalább 4 százalékkal fog drágulni – az áremelést a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulása mellett a lej dollárral szembeni gyengülése is indokolja. Márpedig – mint megszokhattuk – az üzemanyagok árának emelkedése minden területen drágulásokhoz fog vezetni, több ágazatban már jelezték is, hogy decembertől elkerülhetetlen lesz a drágítás.
A román deviza lejtmenetének hatását az egyik legfrappánsabban különben a Digi24 határozta meg kedden, amikor arra irányították rá a figyelmet, hogy az értékvesztés nyomán többet kell dolgoznunk ugyanazért a pénzért. Hiszen
tehát 25 perccel többet dolgozunk 10 euróért.
Hároméves csúcsra hágott kedden a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR 3M: a hétfői 1,89 százalékról 1,92 százalékra nőtt. A hathavi ROBOR eközben 2,06 százalékról 2,07 százalékra emelkedett, s a kilenchavi irányadó bankközi kamatláb is 2,11 százalékról 2,12 százalékra bővült.
Mint ismeretes,
A kilenchavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor alkalmazzák. Szeptember elején a háromhavi ROBOR még 0,92 százalékon állt, míg az év elején 0,87 százalékos volt.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
szóljon hozzá!