Aprópénz. Románia a GDP alig 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére
Fotó: Pixabay
Miközben Románia gazdasága kezdi behozni a koronavírus-világjárvány miatti kiesést, úgy tűnik, hogy előrelépés történt a pandémiával karöltve begyűrűzött gazdasági válság miatt bajba jutott cégek megsegítése terén is.
2021. augusztus 18., 11:172021. augusztus 18., 11:17
Legalábbis ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb toplistája, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.
a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.
Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.
A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.
megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.
Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.
Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.
Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!