Aprópénz. Románia a GDP alig 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére
Fotó: Pixabay
Miközben Románia gazdasága kezdi behozni a koronavírus-világjárvány miatti kiesést, úgy tűnik, hogy előrelépés történt a pandémiával karöltve begyűrűzött gazdasági válság miatt bajba jutott cégek megsegítése terén is.
2021. augusztus 18., 11:172021. augusztus 18., 11:17
Legalábbis ezt mutatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb toplistája, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak, vagyis bruttó hazai termékük (GDP) hány százalékát vetették be mentőövként.
Ez a 107. pozíció amúgy nagy előrelépést jelent, Románia ugyanis szeptember közepén még a 114. helyen állt, ám a tavalyi év utolsó hónapjaiban egy sor ázsiai állam is beelőzte, így decemberben már a 124. helyre sorolták be többnyire afrikai országok társaságában. Március 17-én, egy évvel a gazdaság számos ágazatát hosszú időre teljesen megbénító szükségállapot elrendelése után pedig már a 129. helyen állt, a 127. Kongó és a 128. Afganisztán után. Kongó amúgy most a 135., Afganisztán pedig a 139.
Afrikai országok társaságában, a rangsor vége felé találjuk Romániát azon a globális toplistán, amely a koronavírus-világjárvány begyűrűzése óta a vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat veszi górcső alá.
Hiába viszont a nagy előrelépés a rangsorban, ha továbbra is csak olyan európai országokat tud Románia maga mögött tudni, mint Albánia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Fehéroroszország.
a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik pedig Görögország.
Összehasonlításképpen: Románia a GDP mindössze 3,2 százalékát fordította a gazdaság megsegítésére, Magyarországon ez az arány 10,5 százalékos, a listavezető Makaóban pedig 27,4 százalék volt.
A 164. helytől a 191. pozícióig amúgy olyan országokat találunk, ahol a bruttó hazai termék 1 százalékát sem érte el mentőöv értéke. A 182. helyen álló Laoszban 0,02 százalékos támogatást nyújtottak a gazdaságnak, innen lefele már nem is szerepel érték az országok neve mellett.
Hónapról hónapra lennebb csúszik Románia azon a listán, amely aszerint rangsorolja a világ gazdaságait, hogy mennyi támogatást nyújtottak a koronavírus-világjárvány miatt bajba jutott gazdaságnak.
Mint a rangsort kiértékelő elemzésében a Profit.ro gazdasági hírportál is rámutat, a bukaresti hatóságok tavaly különböző intézkedésekkel próbálták segíteni a gazdaságot, hogy átvészelje ezeket a nehéz időket, a támogatások nagy részét más EU-s tagállamokban már alkalmazott intézkedések ihlették. Romániában azonban nem zajlott zökkenőmentesen a programok gyakorlatba ültetése, és voltak olyan esetek, amikor a gyorsnak szánt segély csak nagy késéssel érkezett meg a vállalkozásokhoz.
megengedte a cégeknek, hogy kamat- és büntetőkamat-mentesen elhalasszák az adóbefizetéseket. Ez gyakorlatilag ingyenes hitelt jelentett a cégek számára, a pénzügyi tanácsadók pedig azt tanácsolták a cégeknek, hogy éljenek a lehetőséggel.
Például Románia az egyetlen EU-tagállam, ahol túlzottdeficit-eljárás zajlik amiatt, hogy az államiköltségvetés-hiány már a válság alatt meghaladta a GDP 3 százalékát, még ha az eljárást fel is függesztették. Románia 4,4 százalékos deficittel lépett be a 2020-as esztendőbe, miközben számos uniós országban többletet regisztráltak.
Ezt a hiányt pedig a koronavírus által fémjelzett tavalyi válságos év tovább mélyítette, és elérte a 9,2 százalékot. Mint ismeretes, a költségvetési hiánycél ebben az évben a GDP 7,16 százaléka.
Óriási eltérést látunk az erdélyi megyék között, ha azt vesszük górcső alá, mennyire sínylette meg gazdaságuk a rendkívül nehéz tavalyi évet. Miközben a legjobban teljesítő Kolozs megyében alig 1,2 százalékkal zsugorodott a GDP, addig a lista végén álló Arad, Bihar és Szatmár megyében 8 százalé
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!