Fotó: Pixabay
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. február 22., 15:522024. február 22., 15:52
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a tagállamok közül januárban Romániában (7,3 százalék), Észtországban (5 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék) volt a legmagasabb az infláció, a legalacsonyabb pedig Dániában és Olaszországban (egyaránt 0,9 százalék), valamint Lettországban, Litvániában és Finnországban (1,1 százalék).
Az eurózónában 2,8 százalékra mérséklődött az éves infláció az idei első hónapban az egy hónappal korábban jegyzett 2,9 százalékról. Az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció 3,6 százalékra lassult a decemberi 3,9 százalékról. Az alkoholos és dohánytermékek kizárásával számolt mutató 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent. A monetáris politikájának kidolgozásakor az Európai Központi Bank a maginflációt veszi alapul.
Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ugyanakkor legutóbbi jelentésében lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, és 2024 végére a tavaly novemberben prognosztizált 4,8 százalék helyett 4,7 százalékos inflációra számít. 2025-re 3,5 százalékos inflációt vetített előre a BNR.
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot – áll az OTP Bank elemzőinek a 2024-es évre vonatkozó, szerdán közzétett prognózisában.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!