Fotó: Pixabay
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot, a várakozásokra leginkább a fogyasztás élénkülése van hatással a magasabb reálbéreknek, az építőipari tevékenység élénkülésének, valamint az euróövezetben bekövetkező fejleményeknek köszönhetően
2024. február 14., 16:482024. február 14., 16:48
A Krónikához eljuttatott dokumentum szerint a tavalyi lassulást követően már látszik némi fény az alagút végén: az idei évben a GDP-növekedés 2,8 százalék körüli szintre gyorsulhat, köszönhetően a háztartási kiadások és az export-dinamika fokozatos élénkülésének, valamint a beruházások továbbra is erős növekedésének.
Az összképre a háztartások esetében tapasztalt keresletnek van hatása, az építőiparban látható stabil aktivitás a beruházásokkal kapcsolatos kiadások növekedését feltételezi, amelyek nagy részét vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozzák” – részletezik friss előrejelzésükben az OTP Bank elemzői.
Rámutatnak: az infláció 2023 februárjától folyamatosan lassul, decemberre elérte a 6,6 százalékot, de a dezinflációs trend januárban visszafordult.
A még mindig magas kőolajárak szintén hozzájárultak a dezinfláció megtorpanásához az idei első negyedévben. Előrejelzésünk azt mutatja, hogy a szolgáltatás- és áruinfláció viszonylag makacs marad, míg az élelmiszer-infláció esetében további csökkenés várható” – áll a prognózisban. Amely szerint az idei költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány a GDP 6 százalékának közelében marad, tekintettel az új nyugdíjtörvényre és a választásokkal kapcsolatos kiadásokra.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami az európai kontextust illeti, az elemzés emlékeztet: az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, és kamatcsökkentés egyhamar nem várható. A 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat figyelembe véve az OTP Bank szerint nem valószínű, hogy a központi bank nyár előtt megkezdi az irányadó kamatláb csökkentését.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció/irányadó kamat egyensúlyára, és igyekezett nem aláásni a helyi gazdasági tevékenységet az infláció lehető legalacsonyabb szintre történő szorításával. A jövőbeli fejlemények megkövetelnék a szigorú ellenőrzés folytatódását, és a dezinfláció átmeneti leállása esetén a központi bank 2024 második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az alapkamatot” – fogalmaz az előrejelzés.
miközben a hivatalos statisztika szerint éves szinten 2 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság, a magyar tőkéjű pénzintézet elemzői 1,5 százalékosra teszik a bővülés ütemét. De – mint ismeretes – a hivatalos adat is elmarad a várakozásoktól, főként a román kormány által a 2023-as évi állami költségvetésben várt 3,5 százalékos szinttől.
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A bukaresti kormány amúgy az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően is optimistább a pénzintézeteknél. Marcel Ciolacu miniszterelnök az év elején úgy nyilatkozott, hogy 2024-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja a hónap elején a Krónikának úgy nyilatkozott, az idei évben 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
szóljon hozzá!