Fotó: Pixabay
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot, a várakozásokra leginkább a fogyasztás élénkülése van hatással a magasabb reálbéreknek, az építőipari tevékenység élénkülésének, valamint az euróövezetben bekövetkező fejleményeknek köszönhetően
2024. február 14., 16:482024. február 14., 16:48
A Krónikához eljuttatott dokumentum szerint a tavalyi lassulást követően már látszik némi fény az alagút végén: az idei évben a GDP-növekedés 2,8 százalék körüli szintre gyorsulhat, köszönhetően a háztartási kiadások és az export-dinamika fokozatos élénkülésének, valamint a beruházások továbbra is erős növekedésének.
Az összképre a háztartások esetében tapasztalt keresletnek van hatása, az építőiparban látható stabil aktivitás a beruházásokkal kapcsolatos kiadások növekedését feltételezi, amelyek nagy részét vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozzák” – részletezik friss előrejelzésükben az OTP Bank elemzői.
Rámutatnak: az infláció 2023 februárjától folyamatosan lassul, decemberre elérte a 6,6 százalékot, de a dezinflációs trend januárban visszafordult.
A még mindig magas kőolajárak szintén hozzájárultak a dezinfláció megtorpanásához az idei első negyedévben. Előrejelzésünk azt mutatja, hogy a szolgáltatás- és áruinfláció viszonylag makacs marad, míg az élelmiszer-infláció esetében további csökkenés várható” – áll a prognózisban. Amely szerint az idei költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány a GDP 6 százalékának közelében marad, tekintettel az új nyugdíjtörvényre és a választásokkal kapcsolatos kiadásokra.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami az európai kontextust illeti, az elemzés emlékeztet: az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, és kamatcsökkentés egyhamar nem várható. A 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat figyelembe véve az OTP Bank szerint nem valószínű, hogy a központi bank nyár előtt megkezdi az irányadó kamatláb csökkentését.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció/irányadó kamat egyensúlyára, és igyekezett nem aláásni a helyi gazdasági tevékenységet az infláció lehető legalacsonyabb szintre történő szorításával. A jövőbeli fejlemények megkövetelnék a szigorú ellenőrzés folytatódását, és a dezinfláció átmeneti leállása esetén a központi bank 2024 második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az alapkamatot” – fogalmaz az előrejelzés.
miközben a hivatalos statisztika szerint éves szinten 2 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság, a magyar tőkéjű pénzintézet elemzői 1,5 százalékosra teszik a bővülés ütemét. De – mint ismeretes – a hivatalos adat is elmarad a várakozásoktól, főként a román kormány által a 2023-as évi állami költségvetésben várt 3,5 százalékos szinttől.
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A bukaresti kormány amúgy az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően is optimistább a pénzintézeteknél. Marcel Ciolacu miniszterelnök az év elején úgy nyilatkozott, hogy 2024-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja a hónap elején a Krónikának úgy nyilatkozott, az idei évben 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
szóljon hozzá!