Fotó: Pixabay
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot, a várakozásokra leginkább a fogyasztás élénkülése van hatással a magasabb reálbéreknek, az építőipari tevékenység élénkülésének, valamint az euróövezetben bekövetkező fejleményeknek köszönhetően
2024. február 14., 16:482024. február 14., 16:48
A Krónikához eljuttatott dokumentum szerint a tavalyi lassulást követően már látszik némi fény az alagút végén: az idei évben a GDP-növekedés 2,8 százalék körüli szintre gyorsulhat, köszönhetően a háztartási kiadások és az export-dinamika fokozatos élénkülésének, valamint a beruházások továbbra is erős növekedésének.
Az összképre a háztartások esetében tapasztalt keresletnek van hatása, az építőiparban látható stabil aktivitás a beruházásokkal kapcsolatos kiadások növekedését feltételezi, amelyek nagy részét vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozzák” – részletezik friss előrejelzésükben az OTP Bank elemzői.
Rámutatnak: az infláció 2023 februárjától folyamatosan lassul, decemberre elérte a 6,6 százalékot, de a dezinflációs trend januárban visszafordult.
A még mindig magas kőolajárak szintén hozzájárultak a dezinfláció megtorpanásához az idei első negyedévben. Előrejelzésünk azt mutatja, hogy a szolgáltatás- és áruinfláció viszonylag makacs marad, míg az élelmiszer-infláció esetében további csökkenés várható” – áll a prognózisban. Amely szerint az idei költségvetési konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány a GDP 6 százalékának közelében marad, tekintettel az új nyugdíjtörvényre és a választásokkal kapcsolatos kiadásokra.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Ami az európai kontextust illeti, az elemzés emlékeztet: az EKB arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, és kamatcsökkentés egyhamar nem várható. A 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat figyelembe véve az OTP Bank szerint nem valószínű, hogy a központi bank nyár előtt megkezdi az irányadó kamatláb csökkentését.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció/irányadó kamat egyensúlyára, és igyekezett nem aláásni a helyi gazdasági tevékenységet az infláció lehető legalacsonyabb szintre történő szorításával. A jövőbeli fejlemények megkövetelnék a szigorú ellenőrzés folytatódását, és a dezinfláció átmeneti leállása esetén a központi bank 2024 második feléig a jelenlegi szinten tarthatja az alapkamatot” – fogalmaz az előrejelzés.
miközben a hivatalos statisztika szerint éves szinten 2 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság, a magyar tőkéjű pénzintézet elemzői 1,5 százalékosra teszik a bővülés ütemét. De – mint ismeretes – a hivatalos adat is elmarad a várakozásoktól, főként a román kormány által a 2023-as évi állami költségvetésben várt 3,5 százalékos szinttől.
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A bukaresti kormány amúgy az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően is optimistább a pénzintézeteknél. Marcel Ciolacu miniszterelnök az év elején úgy nyilatkozott, hogy 2024-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az Európai Bizottság várakozásai szerint a tavaly tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – szintén rontva a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein – a korábban jósolt 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja a hónap elején a Krónikának úgy nyilatkozott, az idei évben 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 11 uniós tagország 14 méhészeti szervezete nyújtott be közös antidömping panaszt az ázsiai műmézek behozatali korlátozására. A román szakminisztérium is aláírta a kezdeményezést.
Jogerősen is elvesztette az első bírósági pert az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a bankokkal szemben.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)