Fotó: Pixabay
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. február 22., 15:522024. február 22., 15:52
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a tagállamok közül januárban Romániában (7,3 százalék), Észtországban (5 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék) volt a legmagasabb az infláció, a legalacsonyabb pedig Dániában és Olaszországban (egyaránt 0,9 százalék), valamint Lettországban, Litvániában és Finnországban (1,1 százalék).
Az eurózónában 2,8 százalékra mérséklődött az éves infláció az idei első hónapban az egy hónappal korábban jegyzett 2,9 százalékról. Az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció 3,6 százalékra lassult a decemberi 3,9 százalékról. Az alkoholos és dohánytermékek kizárásával számolt mutató 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent. A monetáris politikájának kidolgozásakor az Európai Központi Bank a maginflációt veszi alapul.
Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ugyanakkor legutóbbi jelentésében lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, és 2024 végére a tavaly novemberben prognosztizált 4,8 százalék helyett 4,7 százalékos inflációra számít. 2025-re 3,5 százalékos inflációt vetített előre a BNR.
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot – áll az OTP Bank elemzőinek a 2024-es évre vonatkozó, szerdán közzétett prognózisában.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!