Fotó: Pixabay
Januárban a tavaly decemberi 3,4 százalékról 3,1 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban; a romániai infláció kétszerese volt az uniós átlagnak – közölte csütörtökön az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. február 22., 15:522024. február 22., 15:52
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a tagállamok közül januárban Romániában (7,3 százalék), Észtországban (5 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék) volt a legmagasabb az infláció, a legalacsonyabb pedig Dániában és Olaszországban (egyaránt 0,9 százalék), valamint Lettországban, Litvániában és Finnországban (1,1 százalék).
Az eurózónában 2,8 százalékra mérséklődött az éves infláció az idei első hónapban az egy hónappal korábban jegyzett 2,9 százalékról. Az energia és az élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árindex, a maginfláció 3,6 százalékra lassult a decemberi 3,9 százalékról. Az alkoholos és dohánytermékek kizárásával számolt mutató 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent. A monetáris politikájának kidolgozásakor az Európai Központi Bank a maginflációt veszi alapul.
Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ugyanakkor legutóbbi jelentésében lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, és 2024 végére a tavaly novemberben prognosztizált 4,8 százalék helyett 4,7 százalékos inflációra számít. 2025-re 3,5 százalékos inflációt vetített előre a BNR.
Idén a román gazdasági bővülés szintje megközelítheti a 3 százalékot – áll az OTP Bank elemzőinek a 2024-es évre vonatkozó, szerdán közzétett prognózisában.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!