Fotó: 123RF
A romániai közép- és felsőfokú végzettségűek egyharmada a munkanélküliek körét gyarapítja az iskola befejezése után – derül ki az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatsoraiból.
2023. augusztus 14., 22:282023. augusztus 14., 22:28
2022-ben az EU-ban a 20–34 év közötti frissen végzettek 82 százaléka állt munkába. 2014 és 2022 között amúgy a fiatalok körében a foglalkoztatottság 7 százalékkal nőtt, az emelkedő tendenciát csak a koronavírus-világjárvány szakította meg.
A 2022-es foglalkoztatottság viszont már új csúcsot jelentett, meghaladva a 2018-ban elért 81 százalékos korábbi csúcsot, ami 2019-ben nem változott.
A különbség azonban 2022-ben 2 százaléka csökkent, ami a 2014 és 2022 közötti nyolcéves időszakban mért legkisebb különbséget jelenti. Eközben a 2014 és 2022 közötti legnagyobb különbséget 2019-ben regisztrálták (4 százalék).
A különbségek az Adevărul.ro portál szerint a végzettséggel, a munkaerőpiaci igényekkel magyarázhatók, a nők és a férfiak általában más szakokat választanak – például a természettudományos és műszaki hallgatók között nagyobb arányban vannak férfiak.
Országokra bontva, 2022-ben a friss diplomások körében a foglalkoztatottság Luxemburgban és Hollandiában (mindkettő 93%), Németországban (92%) és Máltán (91%) volt a legmagasabb.
Eközben a legalacsonyabb arányt Olaszországban (65%), Görögországban (66%) és Romániában (70%) regisztrálták.
A májusban jegyzett 5,5 százalékról 0,1 százalékponttal 5,4 százalékra csökkent júniusban a munkanélküliségi ráta Romániában, azonban a fiatalok körében továbbra is magas, 21,7 százalékos munkanélküliséget jegyeztek – közölte a statisztikai intézet.
A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legalacsonyabb, és Romániában a legnagyobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!