Fotó: 123RF
A romániai közép- és felsőfokú végzettségűek egyharmada a munkanélküliek körét gyarapítja az iskola befejezése után – derül ki az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatsoraiból.
2023. augusztus 14., 22:282023. augusztus 14., 22:28
2022-ben az EU-ban a 20–34 év közötti frissen végzettek 82 százaléka állt munkába. 2014 és 2022 között amúgy a fiatalok körében a foglalkoztatottság 7 százalékkal nőtt, az emelkedő tendenciát csak a koronavírus-világjárvány szakította meg.
A 2022-es foglalkoztatottság viszont már új csúcsot jelentett, meghaladva a 2018-ban elért 81 százalékos korábbi csúcsot, ami 2019-ben nem változott.
A különbség azonban 2022-ben 2 százaléka csökkent, ami a 2014 és 2022 közötti nyolcéves időszakban mért legkisebb különbséget jelenti. Eközben a 2014 és 2022 közötti legnagyobb különbséget 2019-ben regisztrálták (4 százalék).
A különbségek az Adevărul.ro portál szerint a végzettséggel, a munkaerőpiaci igényekkel magyarázhatók, a nők és a férfiak általában más szakokat választanak – például a természettudományos és műszaki hallgatók között nagyobb arányban vannak férfiak.
Országokra bontva, 2022-ben a friss diplomások körében a foglalkoztatottság Luxemburgban és Hollandiában (mindkettő 93%), Németországban (92%) és Máltán (91%) volt a legmagasabb.
Eközben a legalacsonyabb arányt Olaszországban (65%), Görögországban (66%) és Romániában (70%) regisztrálták.
A májusban jegyzett 5,5 százalékról 0,1 százalékponttal 5,4 százalékra csökkent júniusban a munkanélküliségi ráta Romániában, azonban a fiatalok körében továbbra is magas, 21,7 százalékos munkanélküliséget jegyeztek – közölte a statisztikai intézet.
A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legalacsonyabb, és Romániában a legnagyobb.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
szóljon hozzá!