Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A tavaly az Európai Unió országaiban élő 15 és 29 év közötti fiatalok 11,7 százaléka nem dolgozott, nem is tanult vagy vett részt valamilyen képzésben; ezeknek a fiataloknak az aránya Hollandiában volt a legkisebb, 4,2 százalék, és Romániában a legnagyobb, 19,8 százalék – közölte pénteken az Eurostat.
2023. május 26., 19:472023. május 26., 19:47
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az elmúlt évben az uniós tagállamok egyharmadában sikerült a 2030-ra kitűzött 9 százalékos határ alá szorítani a nem foglalkoztatott, ugyanakkor oktatásban és képzésben sem részesülő (angolul: not in employment, education or training – NEET) fiatalok arányát. Hollandiában 4,2 százalék, Svédországban 5,7, Máltán 7,2, Luxemburgban 7,4, Dániában 7,9, Portugáliában 8,4, Szlovéniában 8,5, Németországban 8,6, Írországban 8,7 százalék volt ez az arány.
A legtöbb tagállamban eltérések vannak a NEET-férfiak és -nők aránya között:
Mindkét nem esetében Hollandiában a legalacsonyabb az arány: a férfiak körében 3,8, a nőknél 4,6 százalék. Ezzel szemben a legnagyobb arányt a nem foglalkoztatott és nem is tanuló fiatal férfiaknál Olaszországban jegyezték (17,7 százalék), a nőknél pedig Romániában (25,4 százalék).
Évtizedes viszonylatban a legjelentősebb csökkenést Írországban (mínusz 12,9 százalékpont), Görögországban (mínusz 11,4 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 9,6 százalékpont) és Spanyolországban (mínusz 9,5 százalékpont) jegyezték.
Két uniós tagállamban nőtt az arány tavaly 2012-höz viszonyítva: Ausztriában 0,9, Romániában pedig 0,5 százalékponttal.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Tavaly decemberben 0,2 százalékponttal 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta a novemberihez képest Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
szóljon hozzá!