A hiányos infrastruktúra is távol tartja a külföldi turistákat, de a népszerűsítés sem volt elég intenzív az elmúlt években. Ezen próbálna javítani az új idegenforgalmi miniszter.
2017. február 28., 11:462017. február 28., 11:46
2017. február 28., 12:472017. február 28., 12:47
A gyógyturizmusra összpontosítana idén a népszerűsítési kampányok során az idegenforgalmi minisztérium – jelentette be a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban Mircea Titus Dobre tárcavezető. Mint részletezte, tárgyalt a témában az ágazatban érdekelt munkáltatókkal, akik azt mondták, ezen a téren nem kell szégyenkezni, bőven akadnak kül- és belföldi turisták becsalogatására alkalmas létesítmények.
A turisztikai miniszter úgy véli, a külföldi turisták egyrészt azért kerülik el Romániát, mert az ország nem népszerűsítették megfelelően, de távolmaradásuk oka az is, hogy nincs megfelelő közlekedési infrastruktúra, nincsenek megfelelő közművek, akadnak olyan országos érdekeltségű üdülőhelyek is, ahol a mai napig nincs csatornázás. Szerinte rengeteg beruházásra van szükség, amelyeket egyaránt lehet európai uniós és kormányzati forrásokból fedezni, de a fejlesztésekhez mindenképp szükség van egy menetrendre, ezért azt ígéri, hogy az általa vezetett tárca hamarosan előrukkol a turisztikai mestertervvel (master plan). Az idei tervek között szerepel továbbá három új külföldi turisztikai iroda megnyitása is, egyet valamelyik északi országban, egyet Brüsszelben, egyet pedig Magyarországon szeretnének tető alá hozni.
Jól fog a népszerűsítés
Befektetésekkel és népszerűsítéssel segítheti a hazai gyógyüdülés fellendítését a turisztikai minisztérium – vélik a székelyföldi fürdővárosok polgármesterei. Mircea Titus Dobre turisztikai miniszter észrevételeit, terveit reálisnak látják, ám várják a konkrét lépéseket.
„A minisztérium egyelőre nem egyeztetett a helyiekkel a népszerűsítésről, ám hasznosnak tartanánk az együttműködést, a településmarketing kialakításában is szerepet vállalhatnak a kormányzati szakemberek. Másrészt a turisták, sőt a befektetők bevonzását is segíthetnék\" – fejtette ki a Krónika megkeresésére Gyerő József, Kovászna polgármestere. A háromszéki fürdővárosra nem jellemző a külföldi turisták jelenléte, ugyan vannak rendszeresen visszatérő izraeli vendégek, de a számuk elenyésző. Gyerő szerint ennek oka, hogy hiányos a népszerűsítési politikájuk, ezen próbálnak javítani, ugyanakkor a kovásznai ötcsillagos szállodák a jó marketinggel egyre inkább teret hódítanak.
A Kovászna megyei önkormányzat egyébként 2017-et a turizmus évének nyilvánította, odafigyelnek arra, hogy minél több helyen bemutassák a háromszéki gyógyturisztikai kínálatot. Az elöljáró emlékeztetett, hogy az önkormányzat tagja a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek, és az Irány a fürdők (Off to spas) pályázat révén próbálnak nyugat-európai időseket megszólítani, akik az itteni természetes gyógymódokra alapuló kezeléseket, megelőzési programokat vehetik igénybe.
Bővítésre pályáznak
A Hargita megyei Tusnádfürdőn a termálfürdő és wellnessközpont bővítésére kérték a turisztikai minisztérium támogatását, de a népszerűsítésnek is örülnének. Albert Tibor polgármester lapunknak elmondta, levélben tájékoztatták a minisztert elképzeléseikről, pozitív választ kaptak és ígéretet, hogy a szaktárca költségvetésének elfogadása után leülnek és tárgyalnak a finanszírozás mértékéről.
A tusnádfürdői önkormányzat elkészítette a fürdő bővítésének tervét, eszerint még legalább hat kültéri medencét építenének, a nyári forgalmat szeretnék még jobban fellendíteni, mert erre nagy igény van. A becslések szerint az újabb beruházás mintegy 4 millió euróba kerül, és remélik, hogy sikerül kormányzati támogatást szerezni rá. Albert Tibor hangsúlyozta, a külföldi népszerűsítésbe is beszállnak, anyagokat, szórólapokat tudnak a minisztérium és a külföldi utazási irodák rendelkezésére bocsátani. Jelenleg kevés a külföldi vendég Tusnádfürdőn, a turisták 85-90 százaléka hazai, ám így is elégedettek, hiszen minden hétvégére lefoglalják a szálláshelyek zömét.
Még mindig az infrastruktúra a probléma
„Minden népszerűsítést üdvözlünk, bár ne felejtsük el, hogy két évvel ezelőtt a gyógyfürdőzés évét hirdették meg Romániában\" – jelentette ki megkeresésünkre Cătălin Şipoş. A Nagyvárad melletti, termálvizéről híres üdülőövezetben több szállodát működtető Turism Felix Rt. illetékese a Krónika érdeklődésére rámutatott, nekik nagy előnyt jelent, hogy elindultak a hazai fapados és nemzetközi járatok, mert szerinte a romániai turizmus népszerűsítésének sikerében a legnagyobb nehézséget még mindig az infrastruktúra okozza.
Félixfürdő viszont a 2016-os üdülőszezonban a Duna-delta és Mamaia mellett az ország legnépszerűbb célpontja volt, Şipoş tájékoztatása szerint tavaly tízszázalékos forgalomnövekedést értek el. „Nagyon jó évünk volt, de ezt mi önerőből, saját csapatunk segítségével értük el. A környéken szinte minden fejlesztés magánberuházásból valósult meg, nem pedig uniós vagy állami segítséggel\" – hangsúlyozta.
Van potenciál
Életképesnek tartja a minisztérium terveit László Endre. Az Utazási Irodák Romániai Egyesülete (ANAT) székelyföldi regionális alelnöke megkeresésünkre kifejtette, meg lehet győzni a külföldieket a hazai gyógyturizmus előnyeiről, bár egyelőre még kevés helyen ötvöződik a magas minőségű gyógykezelés és a szolgáltatás. Erre – mint rámutatott – pozitív példa Félixfürdő és Szováta, de a többiek is igyekeznek felzárkózni. László Endre úgy látja, a befektetések mellett magasan képzett balneológusokra, szakorvosokra is szükség van.
Az idegenforgalmi szakember ugyanakkor üdvözli, hogy a minisztérium újranyitja a budapesti irodát, hiszen a két ország idegenforgalma a kölcsönösség elvén alapulva sokat fejlődhet. A romániai turisták előkelő helyen szerepelnek a magyarországi turizmusban, tavaly csak az első nyolc hónapban 467 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, az összes vendégéjszakák 15,9 százalékát. „A magyarországiakat is meg lehet győzni, hogy nagyobb számban látogassanak Romániába, Erdélybe\" – véli László Endre.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
szóljon hozzá!