Nekilátna a földgázkivitelnek a román kormány egy rendkívül gazdag, sokáig „elhallgatott” lelőhely kiaknázásának köszönhetően. Az export akadályozása miatt Brüsszel már megintette Bukarestet.
2017. május 19., 10:042017. május 19., 10:04
A régió legjelentősebb szereplőjévé kíván előlépni Románia az energiapiacon, ráadásul mihamarabb nekilátna az eddig folyamatosan „elszabotált” exportálásnak is, amelynek többek között Magyarország látja a kárát. Legalábbis ez derült ki a bukaresti kormány képviselőinek egy páratlan gázlelőhely megtekintése során tett nyilatkozataiból.
Sorin Grindeanu miniszterelnök kabinetje több tagjával együtt az elmúlt hétvégén felkereste a Buzău megyében tavaly feltárt caragelei gázmezőt, amely a szakhatóságok szerint a legnagyobb, az elmúlt harminc évben felfedezett szárazföldi lelőhelynek számít az országban. A Romgaz állami gázkitermelő vállalat által felfedezett lelőhely – amelyet eddig érdekes módon nem vertek nagydobra –
Értékét mintegy négymilliárd euróra becsülik, a román állam pedig már neki is látott a 35 kilométer hosszan elterülő gázmező kiaknázásának. Grindeanu szerint a lelőhely azért is stratégiai jelentőségű, mivel Románia számára alapvető cél az energetikai függetlenség, ugyanakkor arra törekszik, hogy regionális energetikai csomóponttá váljék.
„Bár roppant gazdag lelőhelyekben, Románia sokáig tehetetlennek bizonyult a természeti kincsei kiaknázása terén. Ennek most már vége” – szögezte le a szociáldemokrata kormányfő. Toma Petcu energetikai miniszter szerint a caragelei feltárásnak nem csak a hazai gazdaság látja hasznát, ennek köszönhetően
A romániai feltárás és a kormányzati illetékesek bejelentése azért is lényeges, mert Bukarest eddig tartózkodott a gázkiviteltől. Emiatt tavaly az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, Brüsszel szerint ugyanis a bukaresti hatóságok szándékosan akadályozzák a belföldi termelésű földgáz kijutását az uniós piacra.
Ezzel magyarázható, hogy a román vállalatok még ma sem tudnak gázt exportálni nyugat felé, mert
a 2010-ben felavatott létesítmény egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy a román fél kapjon földgázt Magyarországról. (A budapesti kormány különben „szándékos és tudatos bojkottot” sejtett annak a hátterében, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába.)
A kétirányúsítás azért is elengedhetetlen, mivel a tervek szerint 2020-ra elkészül a BRUA-vezetékként elhíresült bolgár–román–magyar–osztrák gázfolyosó, amely Fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri gáztartalékok szállítását teszi majd lehetővé Nyugat-Európába. A gázvezeték egyik eleme, a román–bolgár interkonnektor már tavaly novemberben elkészült, és évi másfél milliárd köbméternyi gázt képes átereszteni akár Bulgáriából Romániába, akár fordított irányba.
A bukaresti kormány ugyanakkor tavaly szeptemberi rendeletében
Ez úgy függ össze a gázkivitellel, hogy az EB által megfogalmazott kartellgyanú szerint a román kormány korábban abban egyezett meg a földgáztermelő vállalatokkal, hogy a lakossági gázár liberalizációjának többéves időtartama alatt nem exportálják az energiahordozót.
Egyébként az elmúlt években jelentős, közel százmilliárd köbmétert rejtő gázmezőt tártak fel a Fekete-tenger román partjainál is, ezt azonban nem a román állam, hanem az amerikai Exxon és az osztrák OMV fogja kiaknázni, leghamarabb 2020-tól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!