2010. szeptember 24., 10:492010. szeptember 24., 10:49
Az RFV szeptemberben két romániai projektet jelentett be: az egyik Zilahon 9 milliárd forint, a másik Marosvásárhelyen 6,5 milliárd forint beruházást jelent a helyi távhőszolgáltatásba, s az elkövetkező 25 évben az RFV Nyrt. működteti a távhőrendszert Gyergyószentmiklóson is. Mint elhangzott, a cég számára versenyelőnyt jelent, hogy az iparág egész értékláncát integrálja, és így az egyes részekben lehetséges versenytársak kiszorulnak.
Az RFV által megvalósított 10 és 35 millió euró közötti befektetések a multinacionális energiacégeknek túl kicsik, azok ugyanis 100 millió euró alatt nem tudnak gazdaságosan megvalósítani ilyen projekteket. Előny továbbá, hogy Romániában támogatják a távhőfelhasználást, ugyanakkor a román energetikai kormányzat „távhőbarát”, amit az is jelez, hogy az ügyintézés nyugat-európai sebességű. „A hőpiac sajátossága a helyi jelleg – magyarázta Kassai Ákos. – A szolgáltatáshoz 3-4 kilométeres sugarú körben a helyben lévő primer energiát érdemes felhasználni.” Mint kiderült, Romániában a távhőprojektekkel házról házra halad az RFV, amivel csökkenti a befektetés kockázatát is.
Soós Csaba, az RFV igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: „ők nem az uniós vagy állami támogatásra építenek, a helyi önkormányzatok távhő-szolgáltatási problémáit oldják meg, így nem futják a szabályozás miatti kockázatokat”. „A társaság számára a megújuló energia szempontjából is a fenntarthatóság a fontos – hangsúlyozta Kassai Ákos vezérigazgató. – A biomassza például faipari hulladék és nem energianövény. Ez utóbbiak ugyanis megújulónak megújulók, de károsítják a talajt és ezzel az ivóvízkészletet is.” Az RFV vezérigazgatója megjegyezte azt is, hogy Romániában jobb a fizetési fegyelem a magyarországinál. A sajtóbeszélgetést összegezve Kassai Ákos elmondta: az RFV üzleti modellje alkalmas arra, hogy csökkentse az energiafüggőséget, és segítse a kis- és középvállalkozásokat, munkahelyet teremt, és magyar befektetők finanszírozhatják a társaságot, hiszen azt a vállalati méretet képviseli, amit a magyar tőzsdén lehet finanszírozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok