Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Továbbra is csak rossz hírek érkeznek azok számára, akik bankkölcsönt törlesztenek: ahogy várható volt, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) után a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) is követte a növekedési trendet, így ma már minden hitelesnek mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a havi törlesztőrészlet kifizetésekor.
2022. április 12., 17:292022. április 12., 17:29
Mint ismeretes, az IRCC áprilistól évi 1,86 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2019 májusa után felvett, IRCC-hez kötött lakossági hiteleket most már az 1,86 százalékkal számolják.
A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa, a mostani szint a 2021-es esztendő utolsó negyedévére érvényes, a harmadik trimeszterre még 1,17 százalék volt érvényben.
április 5-én a napi IRCC 3,64 százalék volt, tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elképzelhető, hogy a fogyasztói hitelek irányadó mutatója meg is kétszereződik, figyelembe véve, hogy a napi érték a 2021-es duplája.
„Sajnos egyre valószínűbb, hogy az IRCC a jelenlegi 1,86 százaléknak akár a kétszeresét is eléri. Ez még gazdasági értelemben nem tragédia, ennél jóval magasabb bankközi kamatlábakhoz is kötötték korábban a hiteleket” – fejtette ki az elemző.
A ROBOR esetében hasonlóak a trendek, azzal a különbséggel, hogy a három hónapos kamatláb már most is magasabb, mert ez esetben a fáziseltolódás nem olyan mértékű, mint az IRCC-nél.
„Figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelek esetében a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy a változó kamatozású hiteleket átváltsák fix kamatozású hitelekre” – fogalmazta meg kérdésünkre Rácz Béla Gergely.
Mint magyarázta, érdemes ezt a lehetőséget a bankoktól lekérni, és figyelembe véve, hogy milyen trendjei vannak az IRCC-nek és a ROBOR-nak, eldönteni, nem éri-e meg jobban átváltani a fix kamatozású hitelre.
visszatérni változó kamatra, de erre megoldás lehet, hogy három év után általában lehetséges újrafinanszírozást kérni egy másik banknál. Gyakorlatilag ez lehet a kiskapu az öt éven belüli visszaváltásra, ha akkor a változó kamatozású hitelek újra kedvezőbbek lesznek.
„Ezzel a lehetőséggel nem kell feltétlenül élni, de mindenképpen érdemes megvizsgálni, már csak azért is, mert a fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb, és ezzel ki lehet küszöbölni egy stresszfatort, az IRCC és a ROBOR emelkedését. Egyénileg kell mindenkinek kiszámolnia, neki miként éri meg jobban” – részletezte a szakértő.
ezzel a lehetőséggel véleménye szerint csak szükség és vészhelyzet esetén kell élni, ha a háztartások konkrétan abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.
Ami az alapkamatot illeti, Rácz Béla Gergely szerint további emelés várható, hiszen míg az inflációs nyomás jelentős, addig a nemzeti banknak az a feladata, hogy kiszámítható mértékben, korrektül, vagyis kis lépésekben emelje az alapkamatot.
A közgazdász hangsúlyozta, amíg a bizonytalan gazdasági helyzet fennáll, ennek következményeként nő az infláció, valószínűsíthető, hogy az alapkamat a későbbiekben is emelkedni fog, ami továbbra is negatív értelemben befolyásolja az IRCC-t, illetve a ROBOR-t.
ám jelenleg nagyon nehéz feltételezésekbe bocsátkozni az orosz–ukrán háború kimenetelét, illetve a jelenlegi és a későbbi szankciókat illetően. „Az inflációt leginkább ezek a tényezők befolyásolhatják, és mivel ezeket nem lehet előre látni, felelőtlenség lenne bármilyen inflációs előrejelzésbe bocsátkozni 2022-ön túl.
Ugyanakkor már beindultak az ár-bér spirálok, ez szintén arra erősít rá, nem valószínű, hogy az infláció csökkenni fog, vagy megváltozik a trendje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hónapról hónapra többet kénytelenek fizetni azok a hitelesek, akiknek törlesztőrészlete a folyamatosan növekvő ROBOR-hoz kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!