Rájár a rúd a hitelesekre: megállíthatatlanul nő a kamat

Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay.com

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Továbbra is csak rossz hírek érkeznek azok számára, akik bankkölcsönt törlesztenek: ahogy várható volt, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) után a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) is követte a növekedési trendet, így ma már minden hitelesnek mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a havi törlesztőrészlet kifizetésekor.

Bíró Blanka

2022. április 12., 17:292022. április 12., 17:29

Mint ismeretes, az IRCC áprilistól évi 1,86 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2019 májusa után felvett, IRCC-hez kötött lakossági hiteleket most már az 1,86 százalékkal számolják.

A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa, a mostani szint a 2021-es esztendő utolsó negyedévére érvényes, a harmadik trimeszterre még 1,17 százalék volt érvényben.

Mint Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa a Krónika megkeresésére rámutatott:

április 5-én a napi IRCC 3,64 százalék volt, tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elképzelhető, hogy a fogyasztói hitelek irányadó mutatója meg is kétszereződik, figyelembe véve, hogy a napi érték a 2021-es duplája.

„Sajnos egyre valószínűbb, hogy az IRCC a jelenlegi 1,86 százaléknak akár a kétszeresét is eléri. Ez még gazdasági értelemben nem tragédia, ennél jóval magasabb bankközi kamatlábakhoz is kötötték korábban a hiteleket” – fejtette ki az elemző.

Hozzátette, abban reménykedhetünk, hogy a világgazdasági helyzet normalizálódik, és mégsem kell attól tartanunk, hogy az emelkedés tartós lesz, és akár a mostani érték kétszeresét is túllépi.

A ROBOR esetében hasonlóak a trendek, azzal a különbséggel, hogy a három hónapos kamatláb már most is magasabb, mert ez esetben a fáziseltolódás nem olyan mértékű, mint az IRCC-nél.

Hitelmoratórium – csak vészhelyzet esetén

„Figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelek esetében a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy a változó kamatozású hiteleket átváltsák fix kamatozású hitelekre” – fogalmazta meg kérdésünkre Rácz Béla Gergely.

Mint magyarázta, érdemes ezt a lehetőséget a bankoktól lekérni, és figyelembe véve, hogy milyen trendjei vannak az IRCC-nek és a ROBOR-nak, eldönteni, nem éri-e meg jobban átváltani a fix kamatozású hitelre.

Az átváltás azt feltételezi, hogy a következő öt évben már nem lehet újra váltani,

visszatérni változó kamatra, de erre megoldás lehet, hogy három év után általában lehetséges újrafinanszírozást kérni egy másik banknál. Gyakorlatilag ez lehet a kiskapu az öt éven belüli visszaváltásra, ha akkor a változó kamatozású hitelek újra kedvezőbbek lesznek.

„Ezzel a lehetőséggel nem kell feltétlenül élni, de mindenképpen érdemes megvizsgálni, már csak azért is, mert a fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb, és ezzel ki lehet küszöbölni egy stresszfatort, az IRCC és a ROBOR emelkedését. Egyénileg kell mindenkinek kiszámolnia, neki miként éri meg jobban” – részletezte a szakértő.

Kérdésünkre kifejtette, ő maga nem tartja megoldásnak a kormány által a gazdasági mentőcsomag keretében tervbe vett hiteltörlesztés felfüggesztését,

ezzel a lehetőséggel véleménye szerint csak szükség és vészhelyzet esetén kell élni, ha a háztartások konkrétan abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.

További emelés várható

Ami az alapkamatot illeti, Rácz Béla Gergely szerint további emelés várható, hiszen míg az inflációs nyomás jelentős, addig a nemzeti banknak az a feladata, hogy kiszámítható mértékben, korrektül, vagyis kis lépésekben emelje az alapkamatot.

A közgazdász hangsúlyozta, amíg a bizonytalan gazdasági helyzet fennáll, ennek következményeként nő az infláció, valószínűsíthető, hogy az alapkamat a későbbiekben is emelkedni fog, ami továbbra is negatív értelemben befolyásolja az IRCC-t, illetve a ROBOR-t.

Az előrejelzések kapcsán a közgazdász kifejtette, minden gazdasági prognózis feltételezéseken alapszik,

ám jelenleg nagyon nehéz feltételezésekbe bocsátkozni az orosz–ukrán háború kimenetelét, illetve a jelenlegi és a későbbi szankciókat illetően. „Az inflációt leginkább ezek a tényezők befolyásolhatják, és mivel ezeket nem lehet előre látni, felelőtlenség lenne bármilyen inflációs előrejelzésbe bocsátkozni 2022-ön túl.

Idézet
Nem tudhatjuk, miként alakul a háború, az európai uniós szankciók Oroszországgal szemben, holott ezek mind meghatározzák majd az infláció mértékét.

Ugyanakkor már beindultak az ár-bér spirálok, ez szintén arra erősít rá, nem valószínű, hogy az infláció csökkenni fog, vagy megváltozik a trendje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét
A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét

Hónapról hónapra többet kénytelenek fizetni azok a hitelesek, akiknek törlesztőrészlete a folyamatosan növekvő ROBOR-hoz kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését