Rájár a rúd a hitelesekre: megállíthatatlanul nő a kamat

Rájár a rúd a hitelesekre: megállíthatatlanul nő a kamat

Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Továbbra is csak rossz hírek érkeznek azok számára, akik bankkölcsönt törlesztenek: ahogy várható volt, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) után a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) is követte a növekedési trendet, így ma már minden hitelesnek mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a havi törlesztőrészlet kifizetésekor.

Bíró Blanka

2022. április 12., 17:292022. április 12., 17:29

Mint ismeretes, az IRCC áprilistól évi 1,86 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2019 májusa után felvett, IRCC-hez kötött lakossági hiteleket most már az 1,86 százalékkal számolják.

A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa, a mostani szint a 2021-es esztendő utolsó negyedévére érvényes, a harmadik trimeszterre még 1,17 százalék volt érvényben.

Mint Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa a Krónika megkeresésére rámutatott:

április 5-én a napi IRCC 3,64 százalék volt, tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elképzelhető, hogy a fogyasztói hitelek irányadó mutatója meg is kétszereződik, figyelembe véve, hogy a napi érték a 2021-es duplája.

„Sajnos egyre valószínűbb, hogy az IRCC a jelenlegi 1,86 százaléknak akár a kétszeresét is eléri. Ez még gazdasági értelemben nem tragédia, ennél jóval magasabb bankközi kamatlábakhoz is kötötték korábban a hiteleket” – fejtette ki az elemző.

Hozzátette, abban reménykedhetünk, hogy a világgazdasági helyzet normalizálódik, és mégsem kell attól tartanunk, hogy az emelkedés tartós lesz, és akár a mostani érték kétszeresét is túllépi.

A ROBOR esetében hasonlóak a trendek, azzal a különbséggel, hogy a három hónapos kamatláb már most is magasabb, mert ez esetben a fáziseltolódás nem olyan mértékű, mint az IRCC-nél.

Hitelmoratórium – csak vészhelyzet esetén

„Figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelek esetében a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy a változó kamatozású hiteleket átváltsák fix kamatozású hitelekre” – fogalmazta meg kérdésünkre Rácz Béla Gergely.

Mint magyarázta, érdemes ezt a lehetőséget a bankoktól lekérni, és figyelembe véve, hogy milyen trendjei vannak az IRCC-nek és a ROBOR-nak, eldönteni, nem éri-e meg jobban átváltani a fix kamatozású hitelre.

Az átváltás azt feltételezi, hogy a következő öt évben már nem lehet újra váltani,

visszatérni változó kamatra, de erre megoldás lehet, hogy három év után általában lehetséges újrafinanszírozást kérni egy másik banknál. Gyakorlatilag ez lehet a kiskapu az öt éven belüli visszaváltásra, ha akkor a változó kamatozású hitelek újra kedvezőbbek lesznek.

„Ezzel a lehetőséggel nem kell feltétlenül élni, de mindenképpen érdemes megvizsgálni, már csak azért is, mert a fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb, és ezzel ki lehet küszöbölni egy stresszfatort, az IRCC és a ROBOR emelkedését. Egyénileg kell mindenkinek kiszámolnia, neki miként éri meg jobban” – részletezte a szakértő.

Kérdésünkre kifejtette, ő maga nem tartja megoldásnak a kormány által a gazdasági mentőcsomag keretében tervbe vett hiteltörlesztés felfüggesztését,

ezzel a lehetőséggel véleménye szerint csak szükség és vészhelyzet esetén kell élni, ha a háztartások konkrétan abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.

További emelés várható

Ami az alapkamatot illeti, Rácz Béla Gergely szerint további emelés várható, hiszen míg az inflációs nyomás jelentős, addig a nemzeti banknak az a feladata, hogy kiszámítható mértékben, korrektül, vagyis kis lépésekben emelje az alapkamatot.

A közgazdász hangsúlyozta, amíg a bizonytalan gazdasági helyzet fennáll, ennek következményeként nő az infláció, valószínűsíthető, hogy az alapkamat a későbbiekben is emelkedni fog, ami továbbra is negatív értelemben befolyásolja az IRCC-t, illetve a ROBOR-t.

Az előrejelzések kapcsán a közgazdász kifejtette, minden gazdasági prognózis feltételezéseken alapszik,

ám jelenleg nagyon nehéz feltételezésekbe bocsátkozni az orosz–ukrán háború kimenetelét, illetve a jelenlegi és a későbbi szankciókat illetően. „Az inflációt leginkább ezek a tényezők befolyásolhatják, és mivel ezeket nem lehet előre látni, felelőtlenség lenne bármilyen inflációs előrejelzésbe bocsátkozni 2022-ön túl.

Idézet
Nem tudhatjuk, miként alakul a háború, az európai uniós szankciók Oroszországgal szemben, holott ezek mind meghatározzák majd az infláció mértékét.

Ugyanakkor már beindultak az ár-bér spirálok, ez szintén arra erősít rá, nem valószínű, hogy az infláció csökkenni fog, vagy megváltozik a trendje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét
A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét

Hónapról hónapra többet kénytelenek fizetni azok a hitelesek, akiknek törlesztőrészlete a folyamatosan növekvő ROBOR-hoz kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 22., hétfő

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben

Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben
2024. április 22., hétfő

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt

A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt
2024. április 22., hétfő

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből

A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből
2024. április 22., hétfő

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút

2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút
2024. április 20., szombat

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart

Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart
2024. április 20., szombat

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket
2024. április 19., péntek

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék

Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék
2024. április 18., csütörtök

Kifulladt a lakásépítési lendület: több mint 40 százalékos visszaesést mértek

Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kifulladt a lakásépítési lendület: több mint 40 százalékos visszaesést mértek
2024. április 17., szerda

Márciusban is Romániában volt a legmagasabb az infláció uniós összevetésben

Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.

Márciusban is Romániában volt a legmagasabb az infláció uniós összevetésben
2024. április 17., szerda

Több mint 150 ezer autó gördült már le idén a romániai gyártósorokról

Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.

Több mint 150 ezer autó gördült már le idén a romániai gyártósorokról