A háború is nehezíti a bankhitelesek életét: rendületlenül nő a kamatláb, nem látni a folyamat végét

Nem könnyű okosan dönteni. A növekvő részletek közepette a hitelesek szerződésmódosítást kérhetnek, de nem biztos, hogy hosszú távon is megéri

Nem könnyű okosan dönteni. A növekvő részletek közepette a hitelesek szerződésmódosítást kérhetnek, de nem biztos, hogy hosszú távon is megéri

Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a hiteleseknek, akiknek a törlesztőrészlete az egyre növekvő kamatlábhoz (ROBOR) kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek, a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint viszont a közeljövőben a fogyasztói hitelek irányadó mutatója is nőni fog. Elmondásuk szerint ugyanakkor jelenleg nehéz az elemzőknek előrejelzésekbe bocsátkozniuk, túl sok a bizonytalanság, és nagy az inflációs nyomás.

Bíró Blanka

Bálint Eszter

2022. március 16., 08:172022. március 16., 08:17

Lassúbb ütemben, de tovább drágulnak azok a bankkölcsönök, amelyeknek havi törlesztőrészletét a különböző bankközi kamatlábaktól (ROBOR) tették függővé a pénzintézetek. A lejalapú fogyasztási hitelek, valamint az Első otthon program keretében a korábbi években igényelt jelzálogkölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott három hónapos bankközi hitelkamatláb kedden már elérte a 4,37 százalékot.

Legutóbb 2013. augusztus 5-én regisztráltak ennél magasabb szintű mutatót, akkor 4,4 százalékon állt a kamatláb.

2020 elején viszont még évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon.

Eközben a lejben felvett jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 4,43 százalékos, a 12 hónapos ROBOR pedig 4,52 százalékos.

Mint ismeretes, miután 2019-ben is gyors növekedésnek indult a ROBOR, a bukaresti hatóságok bevezették a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC), és azóta az Első otthon hiteleknél is ezt alkalmazzák, a régebben felvett kölcsönök törlesztőrészletét viszont továbbra is a háromhavi ROBOR szintje határozza meg. Összehasonlításképpen: az IRCC jelenleg évi 1,17 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. Ez is a törlesztőrészletek növekedését jelenti amúgy, három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,08 százalék volt.

Messze már a 2008–2009-es szint

„Tavaly július óta jelentős mértékben megnövekedett  a  három hónapos bankközi hitelkamatláb, az ehhez kötött változó kamatozású hitelek esetében ez érezhető különbséget jelent a törlesztőrészletben” – állapította meg megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

a ROBOR a 2019 májusa előtt felvett változó kamatlábú lejes hiteleket érinti, esetükben ehhez adódik a bank kamattöbblete.

Jelenleg a három hónapos ROBOR 4,37 százalék, ez még januárban 3,02 százalék volt, 2021 júliusában pedig 1,5 százalék. Tavaly július óta tehát jelentős mértékű a növekedés, lecsapódik majd a hiteltörlesztő részletekben. A közgazdász ugyanakkor rámutatott, a 2008–2009-es válság során a ROBOR a 15 százalékot is túllépte, ez még benne lehet az emlékezetünkben.

Idézet
A 4,37 százalékot most nagyon magasnak véljük, mert alacsony bázishoz, az 1,5 százalékhoz viszonyítunk, viszont a 2008–2009-es válsághoz mérve ez még nem az a szint, amitől pánikba kellene esni, ám ez természetesen nem boldogítja azokat, akiknek a ROBOR miatt növekedni fog a törlesztőrészlete”

– fejtette ki az elemző. Rámutatott, a 2019 májusa után felvett lakossági hitelek irányadó mutatója, az IRCC jelenleg 1,17 százalékon van, tehát jóval alacsonyabb, ám a szakember szerint az is növekedni fog, hiszen a két mutató trendjei megegyeznek, csak az IRCC esetében van egy időbeni eltolódás.

Lépni vagy nem lépni? Új szerződési feltételekről lehet tárgyalni a bankkal •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Lépni vagy nem lépni? Új szerződési feltételekről lehet tárgyalni a bankkal

Fotó: Pixabay.com

A háború növeli az  inflációs nyomást   

„A bankközi kamatlábakat több tényező határozza meg, ezek közül a három legfontosabb a nemzeti bank monetáris politikája, a piacon levő likviditás mértéke és az infláció” – részletezte Rácz Béla Gergely. Aláhúzta:

a monetáris politikát leginkább az infláció határozza meg, az inflációs nyomást pedig Románia önállóan nem képes az alapkamat-emelésen túl másként ellenőrzés alatt tartani.

A közgazdász felidézte, az inflációs nyomás először a koronavírus-világjárvány  miatt jött létre, egyrészt az újjáépítési alap megnövelte a piacon a likviditást, az állam növelte a költekezést, ami inflációt gerjesztett. Azonkívül, szintén a pandémia miatt, töredezetté váltak az ellátási láncok, ami szintén inflációt eredményezett. Ezt a nyomást az orosz–ukrán háború tovább növeli, ilyen értelemben a legrosszabbkor jött a katonai konfliktus, hiszen a már létező inflációs nyomást növelte azzal, hogy ellátási gondok jelentek meg az alapvető árucikkek piacán is, ez csökkenti a kínálatot, és az árak további emelkedéséhez vezet.

Idézet
Az infláció sajnos velünk van, és minden bizonnyal velünk is marad egy ideig, erre a nemzeti bank gyakorlatilag úgy tud válaszolni, hogy emeli az alapkamatot, ezzel mérsékelve a pénzromlást”

– fejtette ki a szakértő. Rámutatott: az alapkamat most 2,5 százalékon van, 2020 augusztusában még csak 1,5 százalék volt. A jegybank fokozatosan, kis mértékben emelte az alapkamatot, ez egy fontos és szükségszerű lépés, nemcsak a  Román Nemzeti Bank, hanem más központi pénzintézetek is alkalmazzák ezt a monetáris eszközt, hogy az inflációt valamilyen módon kordában tartsák vagy mérsékeljék. A ROBOR növekedését befolyásolhatja továbbá az is, hogy mekkora a likviditás a piacon, ha az csökken, tipikusan növekszik a ROBOR, ám jelenleg nem ez a fő oka a bankközi kamatlábak növekedésének – emelte ki a közgazdász.

korábban írtuk

Nehéz most előrejelzésekbe bocsátkozni

Rácz Béla Gergely ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, nehéz megjósolni, hogy mire számíthatunk, hiszen az inflációt a háború, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók közvetve tovább növelik, noha – tette hozzá – ezek is szükségszerűek.

Hozzájárul a pénzromláshoz az is, hogy Oroszország és Ukrajna alapvető árucikkek exportőrei voltak,

a háború következményeként a piacon nehezebbé vált például gabonát beszerezni, ez pedig a gabonaárak emelkedéséhez vezetett. Ugyanez igaz a gázra és olajra is. „Ameddig nem tudjuk, hogy meddig tart a háború, milyen megoldása, folyományai lesznek, nehéz megbecsülni, hogy az infláció és a bankközi kamatlábak miként alakulnak” – húzta alá az egyetemi oktató, emlékeztetve, hogy a nemzeti bank 2022 végére 9,6 százalékos inflációval számol, ami meglátása szerint nem drasztikus, és ha teljesül, akkor a bankközi kamatlábak sem fognak elszállni.

A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: a Román Nemzeti Bank nagyon felkészült, jelentős devizatartalékai vannak, be tud avatkozni az árfolyam alakulásába, a régióban a román lej a legstabilabb valuta. „A jegybank politikája kiszámítható és komoly szakmai alapokon nyugszik, nem kizárt, hogy az alapkamat még valamennyit emelkedni fog. A következő időszakban még a ROBOR lassú növekedésével is számolni kell, de remélhetőleg nem fogunk arról beszélni, hogy elszáll, és biztosan távol marad a 2008–2009-ben tapasztalt szinttől” – összegzett Rácz Béla Gergely.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Lehet kérni az átírást ROBOR-ról IRCC-re

Most viszont, amikor szinte valamennyi termék és szolgáltatás ára nő, nagyon sok hiteles érzi azt, hogy nehézséget okoz a megnövekedett törlesztőrészletek kifizetése, ezért annak is utánajártunk, mit tehetnek például azok, akik 2019 előtt vásároltak maguknak lakást az Első otthon program keretében. Őket sújtják ugyanis az egyik legjobban a megnövekedett törlesztőrészletek, de másoknak is vannak fizetési nehézségeik.

Idézet
A törvény értelmében azok a banki ügyfelek, akik 2019 májusa előtt vettek fel hitelt, így az a ROBOR-hoz kötött, kérhetik, hogy azt átírják IRCC-re”

– mutatott rá megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta: ez mindkét fél beleegyezésével történhet meg, tehát a banknak is jóvá kell hagynia, de kérni mindenképpen lehet, és az Első otthon-hitelesek is megléphetik ezt. Fontos azonban tudni, hogy a lehetőség egyszeri, tehát utána már nem lehet kérni a visszatérést a ROBOR-ra.

„Ha elfogadja a kérést, a bank választhat, hogy egyszerű szerződéskiegészítéssel átírja a ROBOR-t IRCC-re, vagy új szerződést köt, vagyis újrafinanszírozza a meglevő hitelt” – mondta Bordás Attila. Arról is beszámolt, hogy két banknál érdeklődött, és mindkettő a második változat mellett tette le a voksát.

Idézet
Az Első otthon program keretében törlesztő hitelesek esetében a szerződés még inkább kötött, de egy kérdést mindenképpen megér, ha változtatni akarnak. Az átírás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a kamat csökken, a bank ugyanis megváltoztathatja a többletkamatot a pillanatnyi termékajánlatai és feltételei szerint”

– fejtette ki a szakember. Meglátása szerint viszont mindenképp érdemes ajánlatot kérni a banktól, hogy mit jelentene az átalakítás, erre milyen javaslatuk van, megtörténhet, hogy kedvezőbb vagy hasonló feltételeket ajánl. Arra is rá kell kérdezni, hogy mi a módja, mert a refinanszírozás közjegyzői illetéket és más költségeket von maga után, míg az egyszerű szerződéskiegészítés minimális kiadást, 100–200 lejt jelent.

Ha valaki ezen gondolkodik, és nem köti például az Első otthon programban megkötött szerződés, nemcsak a saját bankjától, hanem a több pénzintézettől is kérhet ajánlatot az átírásra, mert megtörténhet, hogy a költségekkel együtt is megéri átmenni egyik banktól a másikhoz. „A piaci versenynek köszönhetően gyakran a meglevő hitel átvételére kedvezőbb hitelt számolnak a bankok, mint egy teljesen új hitelre, mert akinek van már többéves hiteltörténete, könnyen ellenőrizhető, és abból kiderül, hogy megbízható ügyfél, pontosan törleszt” – magyarázta Bordás Attila. Jelezte egyúttal: nem muszáj személyesen elmenni a bankokhoz, hiszen nagyon sok összehasonlító elemzés jelenik meg, ahol összevetik a különböző banki termékeket, kamatokat, online is lehet ajánlatot kérni, bár a személyes kapcsolatfelvétel során inkább lehet egyénre szabott ajánlatot kapni.

korábban írtuk

Az infláció és a jegybanki alapkamatemelés miatt nő a ROBOR, de a szakértő szerint egyelőre nincs ok pánikra
Az infláció és a jegybanki alapkamatemelés miatt nő a ROBOR, de a szakértő szerint egyelőre nincs ok pánikra

Tovább nőtt a hét elején a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), ám a Krónika által megkeresett szakértő szerint ez a növekedés még nem tragikus mértékű, pánikra nincs ok. 

Most épp kedvezőbb az IRCC, de ez változhat

A szakember fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy

most éppen előnyös a hiteleseknek, ha a lejalapú kölcsönöket az IRCC-hez, és nem a három hónapos ROBOR-hoz kötik, ám ez hosszú távon nem szavatolható,

mert nem lehet előrevetíteni, hogy a ROBOR és az IRCC miként alakul egymáshoz viszonyítva. Hangsúlyozta, ha most meg is történne az áttérés egyikről a másikra, az nem eredményez nettó kamatnyereséget, mert a bank oly módon alakítja a saját kamattöbbletét, hogy a végeredmény nem változik. A módosítás viszont azt jelenti, hogy amikor változik a bankközi kamatláb, már nem a ROBOR, hanem az IRCC befolyásolja a törlesztőrészlet mértékét.

„A ROBOR gyorsabban rezonál a piaci változásokra, tehát most sokkal inkább megemelkedett, mint az IRCC, amely el van maradva egy negyedévvel. A következő módosításnál az IRCC még nem növekszik jelentős mértékben, de egy fél év múlva, reagálva a magasabb alapkamatra, növekedni fog. Most érdemes lenne áttérni, de az elemzésnél figyelembe kell venni, hogy hosszú távon, amikor a kamatok csökkennek, javulnak a gazdasági mutatók, aki most nyer az IRCC-vel, éppen úgy veszíteni fog a ROBOR-hoz képest. Ez most nagyon távolinak tűnik, de elvileg hosszú távon meg fog történni, viszont az, hogy mikor és abszolút értékben ez mennyit jelent majd, nem lehet megbecsülni” – összegzett Bordás Attila.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét
2025. július 17., csütörtök

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program
2025. július 17., csütörtök

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik

A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik
2025. július 17., csütörtök

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától
2025. július 17., csütörtök

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció, és az áfaemelés még csak most jön
2025. július 17., csütörtök

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni

Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.

Grindeanu: már használatban van azon sztrádaszakaszok nagy része, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni
2025. július 17., csütörtök

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése

Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.

Erdélyt is megkárosítja az autópályapénzek elügyetlenkedése
2025. július 16., szerda

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.

Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket
2025. július 16., szerda

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi
2025. július 16., szerda

Kisebb kerettel, de mégis lesz magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram

Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Kisebb kerettel, de mégis lesz magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram