2009. november 19., 09:222009. november 19., 09:22
Új tenderfüzetet készít a nagyváradi önkormányzat a vár restaurálási munkálataira – közölte tegnap Biró Rozália alpolgármester és Marcel Boloş fenntartható fejlődési igazgató. A kiírás feltételeinek módosítására azért volt szükség, mert a huszonkilenc érdeklődő cég közül hárman megóvták a füzetet.
A Construcţii Bihor, a Sedas Orbas spanyol vállalat, illetve a Romconstruct Holding Group Rt. egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a feladatkiíró füzet alapján csak olyan cégek vehettek volna részt a közbeszerzésen, amelyeknek legalább harminc, ötéves munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottjuk van.
Ezt a kitételt meg is változtatta a városvezetőség. Boloş elismerte, hogy az ötéves lefutású projekt során valószínűleg csak a második évtől kezdve lesz szükséges harmincnál több munkást foglalkoztatni, ezért a nyertes számára nyitva kell hagyni azt a lehetőséget, hogy ha úgy látja jónak, a munkafolyamat alatt alkalmazzon még annyi dolgozót, amennyire szüksége van.
A harmincas alsó határ azért maradt meg mégis, mert, amint az igazgató fogalmazott, nem szeretne „irodacéggel”, tehát túl kicsi, és gyakorlatban nem megfelelő vállalkozással szerződést kötni a nagyszabású helyreállításra. Az új tender alapján a jelentkezőknek legkevesebb harminc alkalmazottat kell foglalkoztatniuk a szerződéskötés pillanatában, ám abba, hogy ezeknek miféle munkaviszonyuk van a céggel, már nem szól bele az önkormányzat.
Biró Rozália alpolgármester meglátása szerint amennyiben az óvásokat továbbították volna az ezeket elbíráló bukaresti bizottsághoz, amaz bizonyosan a procedúra újrakezdését javasolta volna. Így azonban, az új tenderfüzettel és a friss kiírással elébe mentek a dolgoknak, és elkerülték a késlekedést, amelyet a bizottság esetlegesen lassú döntéshozatala okozott volna. Az új feladatkiíró füzetet még ma elbírálja a városban működő, önkormányzati képviselőkből és különböző patronátusok tagjaiból álló testület, így hétfőn már meg is hirdethetik a pályázatot újra.
Azok az ajánlatok, amelyek mostanáig érkeztek, érvényben maradnak, viszont az érdeklődőknek újabb negyven nap áll majd a rendelkezésükre, hogy jelentkezzenek. Boloş elmondta, számít rá, hogy az ajánlatokat tartalmazó borítékok felbontásakor is érkeznek majd óvások, ám, mint elmagyarázta, még semmiről sem késett le a város, hiszen a finanszírozó fejlesztési minisztérium előírásai szerint január végéig még van idő megkötni a kivitelezési szerződést.
Boloş azt is kifejtette, különös gondot fordítanak a mostani procedúrára, hiszen rengeteg pénzről van szó, éppen ezért követelnek meg minél nagyobb átláthatóságot a jelentkezőktől. Az első nekifutásra, öt év alatt helyreállított nyolc épületrészt 2015. június 11-én kell átadnia a kivitelezőnek, ellenkező esetben elveszhet a támogatás. Dumitru Sim projektmenedzser azt mondta, kezdettől fogva számítottak arra, hogy az eljárás akadozni fog az óvások miatt, ezért is maradt még elég idő a kivitelező megtalálására.
Időközben készül a várrestaurálás második szakaszának finanszírozására beadandó projekt is. Ebben a fennmaradó négy épülettest szerepel, s ha nyernek, körülbelül nyolcmillió eurót fordíthatnak ezekre, szintén a Regionális Operatív Programon keresztül. Ezek az épületek tulajdonképpen a vár épületegyüttesének belső körét alkotják. Bár építészetileg ide tartozik a vártemplom is, arra nem kap pénzt a város, lévén egyházi tulajdon, egyébként pedig nincs is olyan rossz állapotban – mondta el Boloş.
„Az eddig megnyert, illetve hamarosan megpályázandó pénzösszeg semmilyen látványos tettre nem elég, viszont az alapvető restaurálási munkát elvégezhetjük belőle” – jelentette ki. A váradiakat, illetve az érdeklődő és szakmailag hozzáértő szervezetek képviselőit szerdán, 16 órától közmeghallgatásra várják a városházára, hogy megvitathassák, milyen funkciót kaphat az említett négy épületszárny.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok