2012. november 06., 08:512012. november 06., 08:51
„A pénzügyminisztérium 1,5 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket. A kereslet 4,5 milliárdos volt, tehát háromszoros volt a túljegyzés, háromszor annyi pénz folyt be, mint amenynyit kölcsönözni akartunk, és mindezt 5 százalékért, ahogy Románia soha nem kapott hitelt. Reméljük, hogy idén sikerül 5 százalék alá menni, ami számunkra történelmi csökkenés lenne” – mondta Ponta annak kapcsán, hogy a múlt héten a pénzügyminisztérium 1,5 milliárd eurót vonzott be a külföldi piacokról euróalapú, hétéves lejáratú, valamivel több, mint 5 százalékos hozamú kötvények kibocsátásával. Nagy-britanniai, osztrák és német befektetők vásárolták meg a kötvények felét, míg közel 50 százalékot befektetési alapok menedzserei vettek át.
Ponta ugyanakkor ismét kitért arra, hogy Romániának a jövő évben is szerződést kell kötnie az IMF-fel és az EB-vel. „Érvényes marad mindaz, amit az IMF-fel tárgyaltunk, az én véleményem pedig az, hogy jövő évben, amikor a jelenlegi készenléti jellegű szerződés lejár, kössünk egy másik szerződést az IMF-fel, az EB-vel, mert végül is saját érdekünket szolgálja” – fogalmazott a kormányfő.
Amint arról korábban beszámoltunk, az IMF Erik de Vrijer romániai küldöttségvezető által irányított szakértői csoportja november 6–14. között Bukarestben fog tartózkodni, ahol párbeszédet folytatnak a romániai hatóságok képviselőivel a közelmúlt gazdasági történéseiről, a gazdasági kilátásokról, a fiskális és monetáris politikáról, valamint a strukturális reformokról. Az IMF küldöttségét elkísérik az Európai Bizottság és a Világbank szakemberei is.
Az IMF szeptember végén hagyta jóvá a Romániával megkötött készenléti hitelmegállapodás hatodik felülvizsgálatát, jóváhagyva ezáltal a hetedik hitelrészletet, amelynek értéke 430 millió DST, azaz 513 millió euró a 3,5 milliárd eurós programból. Így 2011 márciusa óta, tehát a megállapodás megkötése óta 3,2 milliárd euróértékű hitel érkezett Romániába. A folyamatban levő hitelmegállapodás készenléti jellegű, a román hatóságok még nem hívták le a rendelkezésre álló finanszírozást. Az IMF-megállapodást az Európai Bizottsággal megkötött hasonló megállapodás egészíti ki, ami 1,4 milliárd euróértékű alapot tesz elérhetővé, a romániai hatóságok viszont csak hívhatják le a hitelrészleteket, ha azok elengedhetetlenek.
„A 2012–2016-os időszakban a nagyon kis jövedelemmel rendelkezők számára progresszív adózási rendszert vezetnénk be, azaz esetükben 8 és 12 százalékra csökkenhetne az adókulcs, míg a legtöbb esetben megmarad a jelenlegi 16 százalékos adókulcs” – jelentette be tegnap Victor Ponta kormányfő, aki néhány részletet árult el a Szociálliberális Unió (USL) csütörtökön nyilvánosságra hozandó kormányprogramjából.
Ponta igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányprogramba belefoglalják-e a 9 százalékos hozzáadottérték-adót (áfa/TVA) az élelmiszerek esetében, leszögezve azonban, hogy meg kell tárgyalni a nemzetközi pénzügyi partnerekkel azt, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a költségvetésre. „Igen, de ahogy tudják, a 2013-as költségvetés-tervezetben nagyon világosan be kell mutatni, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek a büdzsére, és a nemzetközi partnereinkkel is tárgyalnunk kell erről” – mondta Ponta.
Mint részletezte, az USL által végzett felmérésekből és tanulmányokból az derül ki, hogy az intézkedés rövid távon, azaz néhány hónap alatt visszaszorítaná a mezőgazdasági termékek feketepiacát, bátorítaná a belföldi termelést, és támogatná a mezőgazdasági ágazat beruházásait. Egyébként a tervek szerint az lenne a procedúra, hogy a kereskedők továbbra is 24 százalékos áfával állítanák ki a számlát, majd a számla alapján visszakapnának 15 százalékot. „Ma mutatom be a kollégáknak a kormányprogramot, mivel Chiţoiu úr (a Ponta-kabinet gazdasági minisztere – szerk. megj.) mellett én vagyok a fő felelős, csütörtökön pedig hivatalosan is bemutatjuk a programot” – közölte Ponta.
Románia euróövezeti csatlakozása kapcsán nincs kőbe késve a 2015-ös évszám – reagált tegnap Victor Ponta miniszterelnök Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének a hétvégi kijelentésére, miszerint – amint arról lapunkban beszámoltunk – szóba se jöhet az euró 2015-re tervezett romániai bevezetése. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e Isărescuval, Ponta megjegyezte, a legtöbb esetben egyet szokott érteni.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.