2011. november 15., 07:332011. november 15., 07:33
A Ziarul Financiar gazdasági napilap nemrég összeállítást közölt Románia 50 legnagyobb, minimum 10 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjáról, melyek összterülete 1,854 millió négyzetméter. A listán a főváros 14, míg Erdély és a Partium 15 plázával képviselteti magát, Moldvában, Havasalföldön és Dobrudzsában összesen 21 bevásárlóközpont van. A bukaresti Băneasa Kereskedelmi Övezet (Zona Comercială Băneasa) minden szempontból viszi a pálmát, hiszen kiterjedése 105 ezer négyzetméter, s tavaly 29,8 millió euró bevételt hozott tulajdonosának.
A második hely szintén Bukaresté, a Sun Plaza foglalja el, melynek 81 ezer négyzetméternyi üzlethelyisége után tavaly 11,6 millió eurót fizettek a bérlők. Az ország harmadik legnagyobb plázája a nagyszebeni Shopping City a maga 80 ezer négyzetméterével. Az ötven legnagyobb romániai pláza között ott van még a kolozsvári Pólus Center és Iulius Mall, a temesvári Iulius Mall, a marosvásárhelyi European Retail Park és Maros Mall, a nagyváradi Era Sopping Park, Lotus Center és Nagyvárad Shopping City, az aradi Armonia Center, Galleria és Atrium Center, a brassói Unirea Shopping Center, a nagybányai Gold Plaza és a gyulafehérvári Mall Alba.
A nyereségesség és a bevásárlóközpontok mérete között nincs szoros összefüggés, hiszen e tekintetben toronymagasan a csupán 39 550 négyzetméteres, ám a főváros központi részén található Bukarest Mall vezet, amely tavaly négyzetméterenként 442 euró bevételt generált. Országos viszonylatban tavaly a kolozsvári Iulius Mall bizonyult a második legjövedelmezőbb befektetésnek, minden egyes négyzetmétere 304 euró bevételt termelt, megelőzve ezzel a fővárosi AFI Palace Cotroceni-t, mely 293 eurót produkált. Az egyazon városban található bevásárlóközpontok eredményeinek összevetéséből az derül ki, hogy a sűrűn lakott városrészekben levők lényegesen több jövedelmet termelnek, mint azoké melyeket a külvárosba építettek.
A marosvásárhelyi Maros Mall kétszer annyi négyzetméterre számolt bevételt hoz, mint az European Retail Park, 220, illetve 108 eurót. Ennél is nagyobbak az eltérések Nagyváradon: a várad-szőllősi lakótelepen található Lotus Center tavalyi 142 euró/négyzetméter bevételével szemben a városi körgyűrű mellé, a nyílt mezőre épített Era Shopping Park mindössze 40 euró/négyzetméter jövedelmet hozott, ami országos szinten a leggyengébb eredmény. Jelzésértékű lehet egy pláza hosszú távú sikerességének tekintetében, hogy hány látogatót sikerül vonzaniuk a megnyitást követő első hétvégén, amikor általában koncertekkel, rendkívüli árleszállításokkal próbálják meg becsalogatni a vevőket: a már említett Maritimóra például 230 ezren, az aradi Galleriára 100 ezren, a váradi Shopping Cityre azonban csak 50 ezren voltak kíváncsiak.
A magyarlakta városok közül Nagyvárad és Arad van legjobban ellátva plázákkal, mindkettőben három található, ha nem vesszük figyelembe a bihari megyeszékhely Nagyvárad Plaza nevű törpe bevásárlóközpontját (4616 négyzetméter). Várad plázáinak összterülete 120 ezer négyzetméter, az aradiaké pedig 106 ezer, s ezzel mindkét város megelőzi Kolozsvárt, melynek két bevásárlóközpontja összesen 105 ezer négyzetméter. Sokkal szembetűnőbb az eltérés ha a bevásárlóközpontok területét a lakosság számához viszonyítjuk: míg Kolozsváron 3 lakosra, addig Váradon 1,7, Aradon pedig 1,6 lakosra jut egy négyzetméter pláza. Nagyváradon ugyanakkor még tart a plázaépítési láz: terjeszkedik a Lotus Center – annak ellenére, hogy kihasználtsága nem volt optimális, emeleti része ugyanis javarészt üresen állt –, s jövőre az Oasis Development nevű ingatlanfejlesztő szándékozik bevásárlóközpontot lőtrehozni az egykori Înfrăţirea gépgyár helyén.
Klaus Reisenauer, az Oasis Development vezetője arra számít, hogy a 70 ezer négyzetméteresre tervezett Prima Shopping Centernek napi 25 ezer látogatója lesz. Ha ez elkészül, alighanem nehéz napok jönnek majd az Era Shopping Centerre és a Nagyvárad Shopping Cityre, ugyanis a Prima a város ugyanazon részén fog állni, azonban azoknál sokkal központibb fekvésű lesz.
„Ha a gazdasági helyzet normális volna, akár el is tarthatná az összes plázát Nagyvárad és környéke, ám jelenleg egyértelműen túl nagy a hipermarketek és bevásárlóközpontok száma a városban” – véli Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője. Lapunk kérdésére emlékeztetett: a Tiago Mall például már azelőtt csődbe ment, hogy megnyitott volna. A helyén nyílt Nagyvárad Shopping City pedig a mai napig kong az ürességtől. Pajzos szerint a gazdasági logika azt diktálná, hogy a fölösleges plázákat be kell zárni. Hogy mégsem ez történik, annak több oka van. A Lotus Center esetében például – ami egyértelműen a legnagyobb presztízsű pláza Váradon – elsősorban arról van szó, hogy a tulajdonos mintegy marketingcélokra használja a beruházásokat.
„Bővítünk, tehát jól megy nekünk” – ezt az üzenetet szeretné eljuttatni a vásárlóhoz, ezzel is elnyerve a bizalmát, és a válságos időkben is fenntartva érdeklődését. Bár a Lotus új szintjét máig nem sikerült benépesíteni, úgy tűnik, a város első plázája megengedheti magának, hogy ilyen üzenetet közvetítsen, még akkor is, ha a vásárlóerő egyre kisebb, és az értékesítés drasztikusan visszaesett az utóbbi időben. A másik ok épp a mai gazdasági helyzet. Sok befektető épp a mostani alacsony telekárak miatt építkezik, készülve a válság végére – mondja a szakember. A válság ugyanis mindig átrendezi a piacot, és az, hogy ki marad talpon, kinek erősödik meg a pozíciója, és ki szorul ki esetleg, most dől el. A harmadik fontos tény az, hogy az őszi üzletnyitásnak is megvan a maga logikája: az ünnepek közeledtével egy-egy bevásárlóközpont akár az évi forgalmának a felét is produkálhatja, lendületet nyerve ezzel a következő évre.
„Nyugat Európában 50 ezer lakosú városokban is vannak plázák. Romániában jelenleg 80-100 ezer lakosú városok esetében merül fel egy pláza megépítése, azonban ha működni fog a gazdaság, akkor tíz év alatt elérjük a nyugat-európai szintet” – vélekedik a kialakult helyzet kapcsán Hendrik Danneels, a Belrom ingatlan-tanácsadó cég igazgatója. Azt, hogy a 80 ezresnél kisebb városokat mennyire elkerülik az ingatlanberuházók, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a nagyobb magyarlakta városok közül Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön sincs a szó szoros értelmében vett pláza.
A székelyföldi elöljárók szerint egyértelműen a lakosság létszáma határozza meg, hol terjeszkednek a multinacionális cégek, másrészt a gazdasági válság gátolta meg, hogy a Székelyföldön is létesüljenek plázák. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a multinacionális cégek piacot próbálnak meghódítani, ezért a terjeszkedést az 500 ezer feletti lélekszámú városokban kezdik. A gazdasági válság előtt, 2008-ban Sepsiszentgyörgyön is voltak megkeresések, akkor törtek volna be a 100 ezer alatti városokba is, ám a recesszió ezt megakadályozta. Antal Árpád szerint a székelyföldi városok jól megvannak pláza nélkül is, azonban vitathatatlan, hogy a lakosság bizonyos körében van ezekre igény.
„Meg kell találni az egyensúlyt, mert hiába mondjuk, hogy nincs szükségünk a multinacionális cégekre, ha a lakosság egy része elmegy Brassóba, oda viszi a pénzét, hogy multi-, vagy plázaigényét kielégítse” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád szerint a Sepsiszentgyörgyön most épülő hipermarket nem a sepsiszentgyörgyi boltoknak, hanem a hasonló brassói, üzleteknek lesz a versenytársa. Csíkszeredában is a válság hiúsította meg a plázaépítést, pedig már az izraeli befektető egészen jól haladt a munkálatokkal, s potenciális bérlők is akadtak.
A vállalkozás azonban csődbe ment, s az egykori traktorgyár helyén ma csak romlik az állaga az elvégzett beruházásnak. Antal Attila alpolgármester szerint azonban a térségben nem is hiányoznak a plázák, „a jelenlétük nem a városok fontossági mutatója”. Az elöljáró szerint a Székelyföldön kevés a lakos, és alacsonyak a jövedelmek, ezért nem is vonzó piac a multinacionális cégeknek. Csíkszereda és környéke alig 100 ezer lakost jelent, és a többség falun élő kisnyugdíjas.
| Miközben Romániában egyre-másra nyílnak a bevásárlóközpontok, az elmúlt héten a magyar kormány plázastopot rendelt el. Giró-Szász András kormányszóvivő elmondása szerint januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. Közölte, a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. A plázastop 2014. december 31-éig lesz érvényben. Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni. A piaci szereplőket váratlanul érte a plázastop bejelentése. A Népszabadságnak a kormánydöntésről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot. Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legroszszabb időszakát élő építőipar helyzetét is A Magyar Nemzetben Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek. A Napi Gazdaságnak Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke kifogásolta, hogy a kereskedőkkel nem egyeztettek a javaslatról. Úgy vélte, a plázastop erős presztízsveszteséget jelent azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyek már kaptak elvi építési engedélyt egy-egy fejlesztésre. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok