Fotó: Szentes Zágon
2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
Arról, hogy pontosan hol épül majd fel a pláza, ellentmondásosak az információk, az izraeli befektet?k ugyanis a helyi traktorgyár mindkét részlegének megvásárlásáról tárgyaltak az üzemet jelenleg birtokló helyi üzletemberekkel. A területek nemrég még Kurkó János György csíkszeredai üzletember érdekeltségébe tartoztak.
A tervek szerint az els? pláza 16 ezer négyzetméteren épül fel, míg a további 13 ezer négyzetméteren parkolót terveznek. „A csíkszeredai piac dinamikája nagyban hasonlít a temesváriéhoz. Mindkét városban nagy kereslet mutatkozik a fogyasztási cikkek iránt, és jelent?s az érdekl?dés a nagy bevásárlóközpontokban berendezkedni vágyó helyi és nemzetközi cégek részér?l is” – jelentette ki az akvizíció kapcsán Ran Starkman, a Plaza Centers vezérigazgatója. Az izraeli cégcsoport egyébként Csíkszereda mellett Temesváron és Bukarestben is építkezni készül.
„Az izraeliek elképzelése összhangban van a városháza szándékával” – jelentette ki a Krónikának Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Mint hangsúlyozta, a városfejlesztési elképzelések szerint a jelenleg igen leromlott állagú, a városba érkez?k számára visszataszító képet nyújtó egykori ipari zónába szolgáltató- és szabadid?központot terveztek. Az elöljáró kiemelte, ekkora beruházás nem érkezett még nemhogy a városba vagy a megyébe, de a térségbe – Kovászna és Maros megyébe – sem. Ráduly üdvözölte az izraeli vállalkozók szándékát, s ígéretet tett: amiben csak tudja, segíti a cég képvisel?it, hogy a beruházás megvalósuljon.
Kudarcos plázatervek
Csíkszeredában egyébként nem ez az els? plázapróbálkozás. Tavaly a helyi önkormányzat tervezett bevásárló- és szolgáltatóközpontot a város szívében, azonban kétszeri nekifutásra sem sikerült beruházókat találniuk. Tavaly augusztus elején még úgy t?nt, a Csíki Center néven elképzelt plázára sikerült megnyerniük egy külföldi és hazai cégekb?l álló konzorciumot, ám a cégcsoport lemondott a projektr?l. Az önkormányzat újabb versenytárgyalást írt ki a több mint egy hektáros szabad terület koncesszionálására, és a központ kivitelezésének határidejét is kitolták 2007. szeptember 30-áról 2008. június 30-ára. Az augusztus végi jelentkezési határid?ig azonban életképes tervvel egyetlen beruházó sem jelentkezett.
Az izraeli Plaza Centers 16 millió eurót fektet be a hargitai megyeszékhelyen
Pláza épül Csíkszeredábanfolytatás az 1. oldalról n A Csíkszereda központjában lev?, a helyi önkormányzat tulajdonát képez? területen jelenleg csupán egy kazánház és néhány engedély nélkül felépített bádoggarázs található. Ezek környéke igazi szégyenfoltja a városnak: a területet teljesen ben?tte a gaz, a kazánház mellett elhelyezett szemeteskukák körül pedig kisebb szemétdombok rontják az összképet.
A területre az elmúlt évek során szinte valamennyi nemzetközi áruházlánc szemet vetett. Megpróbálta már megvásárolni vagy hosszú távon bérbe venni a Kaufland, a Penny Market, a Billa, valamint a Spar is. Ám a városvezetés úgy határozott, nem szeretnének dobozáruházat látni a központban. Ezért gondoltak inkább plázára, amely a városháza akkori elképzelései szerint mintegy 5–8 millió eurós beruházással valósulhatott volna meg.
Igény lenne
Nem hiába lát potenciált Csíkszeredában az izraeli vállalkozás, a megyeszékhelyen ugyanis még mindig viszonylag kevés nagyobb bevásárlóközpont várja a fogyasztókat. A nagy nemzetközi üzletláncok közül még csupán a Profi – a Tulipán Áruházban – és a Penny Market – a távolságiautóbusz-pályaudvaron – van jelen, illetve május közepén nyílt meg a Lukoil-benzinkút mellett a székelyudvarhelyi érdekeltség? Merkúr kereskedelmi központ.
Intenzív terjeszkedés
A Plaza Centers az Elcint és az Insightec vállalkozásokkal egyetemben az izraeli Elbit Medical Imaging izraeli csoporthoz tartozik, amelynek többségi részvényese a Europe Israel Ltd. A Plaza Centers építette az els? plázát a kelet-európai volt kommunista blokkban: 1996-ban az izraeli vállalkozás húzta fel a budapesti Duna Plázát. Az elmúlt tíz év alatt intenzív közép-kelet-európai terjeszkedés jellemezte a céget, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, valamint Görögországban több mint húsz nagy kereskedelmi és szórakoztató-központot nyitottak meg. Romániai belépésüket 2006 novemberében jelentették be, amikor is közölték, egymilliárd dolláros befektetéssel bevásárló- és szórakoztató-központot létesítenek Bukarestben Casa-Radio név alatt. Az izraeli cég akkor 75 százalékos részesedést vásárolt a projektért felel?s romániai ingatlanfejleszt? cégben, amelyben a román államnak is 15 százalékos részesedése van. Az építési munkálatok 2007 elején kezd?dtek, a beépíthet? terület pedig 360 ezer négyzetméter. A beruházás az el?zetes tervek szerint a következ? 5-6 évben három szakaszban valósul majd meg. A létesítmény bevásárlóközpontot, szórakoztató-központot, szállodát és konferenciatermeket foglal majd magába. Az épületkomplexumban irodaházak is lesznek, köztük két 135 méter magas és egy 53 ezer négyzetméteres toronyház is.
Idén márciusban Temesváron vásároltak földterületet a vállalkozás képvisel?i, itt 100 millió eurós beruházásból bevásárlóközpontot, lakónegyedet és irodaházakat kívánnak építeni.
Romániai terjeszkedésük ezek után sem áll le. Bejelentésük szerint Bukarestben két további komplexumot kívánnak kialakítani, és több nagyvárosban is további beruházásokra készülnek.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.