Fotó: Boda L. Gergely
Meghozták a gyümölcsüket a gyógyüdülőkön kieszközölt fejlesztések: egyre többen választják a wellnessközpontokat és az élményfürdőket a Fekete-tenger romániai partszakasza helyett, nyilatkozták egyhangúlag a Krónikának az erdélyi és partiumi létesítmények illetékesei.
2017. október 03., 09:352017. október 03., 09:35
2017. október 03., 14:542017. október 03., 14:54
Nem kellett csalódniuk mindazoknak a turisztikai vállalkozóknak, akik az elmúlt években meglátták az erdélyi és partiumi gyógyvizek kiaknázásában rejlő óriási potenciált: beruházásaik kezdenek megtérülni, a fejlesztések meghozzák gyümölcsüket.
A romániai utazási irodákat tömörítő munkáltatói szövetség (APATR) tájékoztatása szerint a tavalyiakhoz mérten
Ennek egyik oka a szakértők szerint az, hogy sokan gondolják meg, hogy többszáz kilométert utazzanak a tengerpartig, ha jóval közelebb van egy olyan gyógyüdülő, ami ma már wellness-szolgáltatásokat is kínál, a legkisebbeket pedig élményfürdő is várja.
Miközben pár éve még inkább a nyugdíjasok gyógyüdültetésének megkopott helyszínei voltak a gyógyüdülők, ma már számuk visszaszorulóban, és egyre több a fiatal, kisgyerekes család. A hivatalos statisztikák szerint különben az ország legkeresettebb gyógyüdülője még mindig a Bihar megyei Félixfürdő, de Szovátának és Kovásznának sem kell szégyenkeznie,
Öt százalék körüli forgalomnövekedésről számolt be lapunknak Cătălin Șipoș, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát és fürdőt üzemeltető Turism Felix Rt. illetékese. Tájékoztatása alapján nemcsak nyáron, hanem már az április–májusi időszakban is sok vendégük volt, és még most ősszel is nagy a kereslet az ajánlataik iránt. A főszezonban elsősorban a félpanziós ajánlataik voltak népszerűek.
– ecsetelte. Hozzátette, a nyugdíjasok száma csökkenő tendenciát mutat, az új trend, hogy a nyaralni vágyók egyre inkább a minőségi és teljes körű ellátást keresik. „A négy- és az ötcsillagos szállodáinkban volt a legnagyobb forgalom” – mutatott rá Şipoş.
mint ahogyan egy másik létesítményben is felújítottak egy emeletet még az év elején.
Az ötcsillagos szállodájukban egyébként aquapark is van, továbbá wellness- és spaszolgáltatásokat is kínálnak, ám ez semmit sem csökkentett a tavaly szeptemberben megnyitott nagyváradi élményfürdő forgalmán.
A létesítményt működtető közterület-fenntartó ügynökség (ADP) bejelentése alapján egy év alatt 660 ezer eurós profitot könyveltek el 128 ezer eurós befektetés mellett. A statisztikájuk alapján a látogatók száma meghaladta a 300 ezer főt, és a Bihar megyeiek mellett Kolozs, Fehér, Temes, Szatmár és Máramaros megyékből érkeztek fürdőzők.
Az üdülőtelepeken, a hegyvidéken általában hosszabb a turistaidény, mint a tengerparton, a befektetéseknek köszönhetően pedig még jobban felpörgött a forgalom – vallja Daragus Attila. Az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, Torja polgármestere érdeklődésünkre kifejtette,
Hegyvidéken meglátása szerint két holtpont van a turistaszezonban, novemberben és áprilisban a legkevesebb a vendég, és vannak csúcsidőszakok, a nyári hónapok, karácsony és szilveszter között, illetve pünkösdkor, amikor százszázalékos a szálláshelyek kihasználtsága.
Az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy
és így ezeket az üdülőket választják. Daragus szerint a bukarestiek is kezdik felfedezni a Székelyföldet, már tudatosan nem állnak meg mind a Prahova völgyében, néhány kilométert tovább utaznak, mert például Kovászna megyében megfizethetőbb áron találnak hasonló szolgáltatást.
Tusnádfürdőn a turistaforgalom mintegy 20 százalékkal növekedett, amióta megépítette az önkormányzat az élményfürdőt, és ezzel arányosan a bevételek is emelkedtek – számolt be lapunknak Albert Tibor polgármester.
Mint kiderült, ettől még nem dőlnek hátra, hanem további fejlesztéseket ütemeztek be. Már el is készültek a tervek a wellness-központ bővítésére, a következő időszakban beszerzik a különböző engedélyeket.
Fotó: wellnesspraid.ro
Nyáron már szeretnék elkezdeni az építkezést, külső medencéket, ülő- és gyerekmedencét, csúszdákat terveznek. A fejlesztési minisztériumtól, és EU-s támogatást is próbálnak szerezni a kivitelezésre.
Emlékeztetett, hogy a bányavállalat az elmúlt években újította fel a strandot, a létesítmény így az az ország legnagyobb sósvízű medencéjével, 2000 négyzetméteres vízfelülettel várja a vendégeket.
A bánya is minden évszakban vonzza a turistákat, nemcsak a gyógyulni vágyók érkeznek. Az önkormányzat wellnessközpontja is növeli Parajd vonzerejét. Az elmúlt évben volt egy nagyobb növekedés a forgalomban, idén pedig megtartották azt a szintet. A strandon 87 ezer belépő volt, míg a bányába 507 ezren mentek le.
A gyógyfürdőkbe, üdülőhelyekre a turisták egy része ma már nem gyógykezelésre érkezik, egyre többen érdeklődnek a wellness-, spa-, rekreációs szolgáltatások iránt – mutatott rá Godra Árpád, a szovátai Danubius Health Spa Resort értékesítési igazgatója is. Kifejtette, Szovátára a nyári időszakban nagyon sok családos vendég látogatott.
A Maros megyei üdülőtelepen már évekkel ezelőtt fejlesztettek, így az elmúlt időszakban nem volt látványos a forgalomnövekedés, ám így is 2 százalékkal több vendég fordult meg, mint egy évvel korábban.
Godra Árpád felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor a bevétel 9 százalékkal emelkedett, ami azt jelzi, hogy drágábban értékesítették a szolgáltatásokat, ez is mutatja, hogy
Például már nemcsak a szállás- reggeli-wellness csomagot kérik, hanem a félpanziós ajánlatot, és mellé spa-kezelést, strandbelépőt is vásárolnak.
A szezon második felében valamennyire érződött, hogy a közalkalmazottak megkapták az üdülési csekkeket, ám nem olyan mértékben, mint amire a szolgáltatók számítottak – ismerte el Godra Árpád.
Fotó: sovata-alunis.ro
Érdekesség eközben, hogy Kolozs megyében is egyre nagyobb az érdeklődés a gyógyfürdők iránt. A Kolozsvárhoz tartozó szamosfalvi gyógyfürdő recepciósa a Krónika kérdésére már rutinosan mondta el, hogy sós és termálvizük van, ezért az emberek többsége a gyógyulás reményében, kezelésre érkezik, iszappakolás és gyógymasszázs is szerepel a kezelések között.
Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy érezhetően nőtt az érdeklődés, leginkább helybeliek veszik igénybe a szolgáltatásokat, de turisták és szép számmal érdeklődnek, sok olyan belföldi vendégük van, aki azért választja Szamosfalvát, mert itt is sós vízben fürödhet, ám jóval közelebb van, mint a tengerpart.
Míg Szamosfalván a recepciós vette fel a telefont a gyógyfürdő honlapján megadott mobiltelefonszámon, addig Désen, a Torok gyógyfürdőnél Gál Róbert, a létesítmény honlapjának adminisztrátora válaszolt hívásunkra. Készséggel elmondta, a Torok gyógyfürdő felújítása után rögtön nagy sikert aratott, igaz, a tavalyi egy kicsit gyengébb év volt, de az érdeklődés egyre nagyobb. Általában belföldi turisták keresik fel a helyet, voltak ugyan külföldiek is, de nem nagy számban.
Mint Gál tájékoztatott, a szálláshelyek iránt óriási az érdeklődés, egyre többen vannak, akik több napra szeretnének maradni, de nagyon kevés a rendelkezésre álló szoba. Tapasztalatai szerint éppen ezért
ugyanis ezen a téren óriási előrelépésre lenne szükség, hogy a kínálat utol tudja érni az egyre csak növekvő keresletet. Ez persze érthető, hiszen a gyógyfürdőhöz tartozó kis panzió mindössze hat szobával rendelkezik, és legfeljebb 18 ember befogadására alkalmas.
Románia eddig egynegyedét hívta le a turisztikai befektetésekre szánt támogatásoknak, mintegy 25,2 millió eurót – jelentette be Corina Creţu regionális politikáért felelős európai uniós biztos.
„A turizmus jelentősen hozzájárulhat az ország, főleg a fejlesztési régiók gazdasági fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez. Az európai regionális fejlesztési alapból 101 millió eurót különítettek el az idegenforgalmi fejlesztésekre. A támogatások egynegyedét hívták le eddig” – részletezte Corina Creţu.
Fotó: sovata-alunis.ro
Az európai uniós biztos kedden találkozott Mircea Dobre turisztikai miniszterrel. A megbeszélés során főleg az EU-s pályázatokról tárgyaltak. Mindketten hangsúlyozták, hogy az idegenforgalom jelentősen hozzájárulhat a kevésbé fejlett térségek gazdasági növekedéséhez.
Ha okosan fejlesztik, a helyi adottságokat veszik figyelembe, akkor ezek az uniós pénzekből finanszírozott fejlesztések hozzájárulhatnak más szektorok bővüléséhez és a gazdaság fejlődéséhez” – fejtette ki Creţu.
Az Agerpres hírügynökség szerint a 101 millió euróból, amelyet a turizmus fejlesztésére hívhat le Románia, el lehetne érni, hogy mintegy 500 ezer alkalmazott dolgozzon az üdülőtelepeken, 10 ezerrel több személy látogathatná meg a kulturális és természeti látványosságokat, és 10 100 négyzetméterrel megnövelhetnék a szálláshelyek területét.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.
Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!