Mi is az a márkavédelem, és élnek-e vele a székelyföldi vállalkozók? Ilyen témákról beszélgettünk Vigh
Beáta csíkszeredai márkavédelmi szakértővel. De az Igazi Csíki Sör is szóba került.
2017. március 10., 17:352017. március 10., 17:35
– Kezdjük a legelején, pontosan mivel is foglalkozik egy márkavédelmi szakértő?
– Színes a tevékenységi paletta. Elsősorban márkaneveket, logókat jegyeztetünk be a tulajdonos kérésére különböző országok területeire azért, hogy ott senki más ne használhassa, és ne húzhasson belőle anyagi hasznot. A másik eset, amikor van már egy jogi konfliktus, és ezt rendezni kell a lehető legméltányosabb módon mindkét fél számára. Megtörténhet az, hogy egy itteni vállalkozót felszólít egy külföldi, hogy hasonló védjegyet használ, mint ő. Gyakori ez a példa, mert az uniós védjegyek nálunk is érvényesek. De olyankor is fordultak hozzám, amikor a márkatulajdonos szeretett volna valakit felszólítani, hogy egy hasonló terméknevet vagy szolgáltatásnevet ne használjon a továbbiakban, mert ez jogbitorlásnak minősül.
– Milyen jellegű márkaneveket szeretnének levédetni azok, akik önhöz fordulnak?
– Nagyon széles a skála, ettől megunhatatlan és kreativitást igénylő ez a tevékenység. Amikor elkezdek egy márkanévvel foglalkozni, akkor betekintést nyerek abba a vállalkozásba is. Sok mindent meg kell tanulnom a termékről vagy szolgáltatásról ahhoz, hogy jól végezhessem a munkámat. Ez egy külön kihívás, azért is színes az én világom, mert egyik nap egy internetes oldal márkanevével foglalkozom, másnap pedig már egy pékség, egy ruha-, táskakészítő cég márkanevével találkozok vagy akár egy fóliakészítő cégnek, rendezvényszervező, zöldségárus termékével.
– A székelyföldi vállalkozói kultúrában mennyire van jelen a márkavédelem?
– A Székelyföldön még nem annyira népszerű, az emberek még csak most kezdték felmérni a hasznát. Van egyfajta tudatosodás is, kezd fontos lenni az, hogy az értékeket, a saját brandjeinket, a termékeink nevét megvédjük.
– Szakértőként hogy látja, mi történt az Igazi Csíki Sör márka esetében?
– Az Igazi Csíki Sör márka körül kialakult konfliktus tulajdonképpen egy védjegybitorlási per, amelyet a Heineken Románia indított az Igazi Csíki Sör márka tulajdonosa ellen. Nehéz szakértőként nyilatkozni a témában több okból is: először is mert ehhez ismerni kellene az ügy részleteit, pontosan kellene tudni, hogy a beadványok hogy voltak megfogalmazva, mi a követelés, ki kit támad, mi az ellenvetés pontos megfogalmazása, másodszor mert túl nagy már az információáradat, amely a sajtóban megjelent, és érzelmektől túlfűtötten hullámzik.
A szellemi tulajdonjogok területe egy nagyon precíz jogi terület, ahol minden szónak jogi következményei vannak, pontos tényismeret hiányában felelőtlenség is egy bírósági vagy szabadalmi hivatali döntésről nyilatkozni. Számomra a jogeset érdekes már csak azért is, mert nem tudok még egy erdélyi magyar vonatkozású szellemi tulajdonjogi esetet, amely ennyi embert mozgatott volna meg, és ekkora sajtónyilvánosság övezte volna. Bízom benne, hogy ez a jogvita felhívta a figyelmet a szellemi értékeink védelmének szükségességére.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!