2010. július 29., 10:122010. július 29., 10:12
Tíz állami óriásvállalat kisebbségi tulajdonrészének értékesítését tervezi az orosz vezetés. A privatizációs terv 900 milliárd rubel (több mint 20 milliárd euró) bevétellel számol, amit az államháztartási hiány csökkentésére kíván fordítani a kormányzat, azzal a céllal, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt deficit 4 százalékra csökkenjen. Tavaly 5,9 százalék volt a hiány, az idei évre 5,4 százalékot vár a pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek 2011 és 2013 között évi 300 milliárd rubel bevételt eredményezhetnek. A privatizációs tervet egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette ülésen hagyták jóvá, jelentette a Reuters hírügynökség minisztériumi forrásokra hivatkozva. Putyin szóvivője kommentálta a jelentést.
A Kreml állami nagyvállalatokat privatizálna, de a többségi tulajdonrészt megtartaná. A kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftből 27,1 százalékot értékesítenének, a kőolajtermelő Rosznyeftből pedig 24,16 százalékot. Felkerült a listára a pénzügyi szektor két legnagyobb szereplője, a Szberbank, amelynek 9,3 százalékára és a VTB, amelynek 24,5 százalékára keresnek majd befektetőt, és a piacra kerül az AIZhK ingatlanfinanszírozó és a Rosszelhozbank agrárbank 49 százaléka is.
A Kreml eladná az ország legnagyobb munkaadója, az állami vasúttársaság (RZhD) 25 százalékát, az elektromos hálózatot üzemeltető FSK 28,11 százalékát, a vízerőműveket üzemeltető RusHydro 9,38 százalékát és a Szovkomflot hajózási társaság 25 százalék mínusz 1 részvény nagyságú tulajdonrészét is. A legutóbbi nagy privatizációs hullám Borisz Jelcin 1991-ben kezdődött elnökségének zűrzavaros első éveiben volt Oroszországban. Akkor mindenekelőtt a nyersanyagtermelő szektor nagy állami vállalatait adták el, igen olcsón, leleményes üzletembereknek, akik aztán oligarcha néven váltak ismertté. Putyin, aki 2000-től 2008-ig volt Oroszország elnöke, bírálta elődje privatizációs politikáját és több gazdasági társaságot visszaállamosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok