Opcionális támasz Athénnak

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Öt kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célból hármat számszerűsítve jóváhagytak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, kettőről azonban egyelőre nem született döntés.

2010. március 29., 09:282010. március 29., 09:28

A vezetők – az előzetes várakozásoknak megfelelően – nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően. Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén – vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország – szükség esetén igénybe vehet.

A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9 százalék. Az EU-vezetők ugyanakkor megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.

Nagy mértékben javult a megítélés

Többhavi mélypontra csökkent pénteken a londoni piacon Görögország szuverén adósságtörlesztés-biztosítási tranzakcióinak árazása, miután egyezség született a brüsszeli EU-csúcson a Görögországnak nyújtandó esetleges pénzügyi segítség mechanizmusáról.

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision közölte: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben 299,29 bázispont volt, 11,79 bázisponttal alacsonyabb az előző esti zárónál.

A görög CDS-árazás legutóbb január 12-én járt 300 bázispont alatt; akkor 281 bázisponton zárt Londonban. Azóta azonban a súlyos görög államadósság és költségvetési gondokkal kapcsolatos piaci félelmek hatására – 450 bázisponthoz közeli rekordokon is járt a görög CDS-árazás; ez fejlődő országokra jellemző árszint. Amint arról beszámoltunk, a CMA tavaly a világ tíz legkockázatosabb államadósa közé sorolta az euróövezeti tag Görögországot.

Két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31 százalék.

José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közlése szerint azt kérték: a nemzeti célkitűzések egy részét már a következő csúcstalálkozóig, júniusig állapítsák meg a tagországok.A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.

A kompromisszum része az is, hogy még idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. A mostani csúcson Herman Van Rompuy, az EU elnöke bejelentette, a korábban már betervezett júniusi, októberi és decemberi értekezlet mellett szeptemberben is Brüsszelbe várja a tagországok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. A megbeszélés témája az lesz, hogyan lehet javítani az EU és legfontosabb nemzetközi partnereinek együttműködését  az egész világot érintő kérdésekben.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók
2025. május 13., kedd

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD
2025. május 13., kedd

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. május 13., kedd

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket

Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket
2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét
2025. május 12., hétfő

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama

Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.

Tovább csökkent, de 5 lej felett az euró árfolyama