2012. január 24., 09:142012. január 24., 09:14
Az uniós büdzséért felelős bizottsági tag, a lengyel Janusz Lewandowski levélben kérte az intézmények (köztük az Európai Parlament, a tagországok kormányait képviselő tanács, az uniós bíróság és számvevőszék és más szervek) vezetőit, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzet, a gazdasági válság szorítását figyelembe véve igyekezzenek takarékoskodni kiadásaik tervezésekor. Kiemelte Lewandowski azt is, hogy ezzel az Unió központi szervei jó példát mutathatnának. Az intézmények között pedig a bizottság maga kíván jó példával elöl járni: jövőre egyszázalékos, öt év alatt összesen 5 százalékos csökkentést tervez foglalkoztatotti állományában.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Lewandowski hangoztatta azt is, hogy mindez nem jár a jövőre tervezett uniós feladatok csökkenésével, az EU továbbra is eleget kíván tenni azoknak a feladatoknak, amelyeket a válság miatti új kihívások rónak rá. „A takarékoskodás nem csekély erőfeszítést jelent, hiszen például Horvátország jövő nyári EU-csatlakozása 22 millió euró adminisztrációs többletköltséget jelent” – hangoztatta a költségvetési biztos.
Az intézmények működési költsége egyébként – mint a bizottság e témával kapcsolatos közleményéből kiderül – a teljes EU-költségvetés 5,8 százalékára rúg.
A pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása érdekében az euróövezetben az eddiginél erősebb ütemű gazdasági növekedésre, a válság terjedését gátló „tűzfal” magasítására és az integráció további mélyítésére van szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint. Christine Lagarde tegnap Berlinben, a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi közösség együttes erőfeszítéssel kiránthatja a világgazdaságot a mélybe húzó örvényből, „2012 így a gyógyulás éve lehet”. Ugyanakkor a második világháborút megelőző nagy gazdasági világválsághoz hasonló helyzet is kialakulhat, ha elmaradnak a szükséges lépések. Ehhez az euróövezetben az államháztartási egyensúly elérése mellett törekedni kell a gazdasági növekedés ösztönzésére is, legalábbis azokban az országokban, ahol a helyzet megengedi a lassabb, fokozatosabb államháztartási kiigazítást. Továbbá a tervezettnél több pénzt kell fordítani az állandó válságkezelési rendszerre (ESM), az Európai Központi Banknak (EKB) pedig erősítenie kell a jelenlétét az állampapírpiacon és a banki finanszírozásban, harmadik elemként pedig szükség van a költségvetési politika szorosabb összehangolására. „Az IMF-nek is nagyobb részt kell vállalni a világgazdaság talpra állításában, ehhez 500 millió dollárral bővíteni kellene hitelezési kapacitását” – hangsúlyozta Christine Lagarde. |
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.