Önerőből, bankhitel segítségével építené meg a brassói repteret a megyei tanács

•  Fotó: Bzb.ro

Fotó: Bzb.ro

Saját kezébe veszi a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését a Brassó megyei közgyűlés: hitelből látnak hozzá a munkálatok folytatásához.

Bíró Blanka

2018. január 31., 22:322018. január 31., 22:32

2018. január 31., 22:502018. január 31., 22:50

Megszavazta kedden a Brassó Megyei Tanács, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek fel a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére és más infrastrukturális beruházásokra. A Román Ökológiai Párt (PER) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsosai úgy vélekedtek, életképesebb lett volna, ha Brassó városával lépnek szövetségre a reptér megépítéséért, ám végül a testület két tartózkodás mellett megszavazta, hogy

önerőből, amint a határozatban leszögezik, „közpénzből és más forrásokból folytatják”.

Büszkeség vagy józan ész?

Ez a megoldás egyike annak a négy változatnak, amit még tavaly decemberben vázolt fel a megyei önkormányzat által leszerződött szakcég. A beruházást alátámasztó tanulmányban négy forgatókönyvet javasoltak a szakemberek. Az egyik volt a hitel, de felvetették a más közigazgatási egységekkel való partnerséget, ez esetben a Brassó Megyei Tanács 82 százalékos tulajdonjogot tartott volna meg. Felmerült a projekt koncesszióba adása vagy a köz- és a magánszféra közötti partnerség.

A testület végül amellett tette le a voksát, hogy önerőből folytatják az építkezést, ezzel együtt megszavazták, hogy

200 millió lejes hitelvonalat nyitnak, ebből 155 millió lejt fordítanak a reptérre, a fennmaradó összeget pedig utak és kórházak korszerűsítését célzó pályázatok önrészére.

A szakcég által javasolt négy forgatókönyvből csak azt az egy változatot bocsátották szavazásra, hogy önerőből folytatják az építkezést. A PER- és a PSD-képviselők mind a négyet megvitatták volna, ám mivel erre nem került sor, a szavazás során ketten tartózkodtak. Ionel Spinean, a PER politikusa felvetette, hogy Brassó városá­val kellett volna szövetkezni annál is inkább, mert a városnak tavalyról 110 millió lej megtakarítása van. Szerinte nem helytálló az ellenérv, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, mivel az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, hiszen Görögországban már épültek hasonló konstrukcióban repterek, és azokat is jóváhagyta Brüsszel.

Spinean a magántőke bevonását is megfontolandónak tartaná, meglátása szerint úgy nagyobb légikikötő épülhetne, és az önkormányzatnak nem lenne semmilyen kötelezettsége, így viszont kénytelen lesz fedezni az első évek veszteségeit. A PER tanácsosa úgy nyilatkozott, szerinte a megyei tanács vezetői hiúságból vetették el ezeket a lehetőségeket.

Radu Mitric szociáldemokrata képviselő is a Brassó városával történő partnerséget támogatta volna, meglátása szerint a repülőtér egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a város, ezért kézenfekvőbb, ha részt vesz a beruházásban, mintsem a megye kamatokat fizessen a hitel után.

Idézet
Olyan lett volna, mint két testvér közös építkezése. Így viszont az egyik személyes büszkeségből nem fogadja el az ikerház építését, ragaszkodik hozzá, hogy inkább udvara is legyen”

– példálózott a politikus.

A leggyorsabb változat, de másokat is bevonnának

Az újabb hitel leszerződésével újra a megengedett legmagasabb szinten lesz a Brassó megyei önkormányzat eladósodottsága, miután az elmúlt év végére sikerült ezt letornázni, visszafizetve két korábbi kölcsönt. Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke azonban azzal érvel, hogy

a leggyorsabb megoldás, ha önerőből folytatják a reptér építését, és ez nem zárja ki, hogy partnerséget kötnek más önkormányza­tokkal.

„Fontos, hogy elindítsuk egy hitel leszerződésének procedúráját, ez is nehézkes folyamat, de ezzel párhuzamosan azzal is foglalkozunk, hogy Brassó váro­sával és más, a projektben érdekelt önkormányzatokkal benyújtjuk az Európai Bizottságnak a közös befektetésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Ha ez a megoldás életképes, örömmel veszünk minden támogatást. Nem az a célunk, hogy önállóan építsük meg a repülőteret, hanem hogy sürgessük a befejezését, ne legyen újra kampánytéma a következő választások előtt” – részletezte Veştea.

A Brassó megyei tanácselnök rámutatott, a mandátum végére újra visszahozzák az eladósodottsági szintet, ám arra már egy működő repülőterük is lesz. „Nem lehet fejleszteni addig, míg nincs meg a finanszírozás forrása, anélkül a hosszadalmas közbeszerzési eljárásokat sem lehet beindítani” – szögezte le.

Amint arról korábban írtunk, a szomszédos Kovászna megyei önkormányzatok folyamatosan jelzik, hogy részt vennének a projektben. Két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy és a Kovászna Megyei Tanács szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. Akkor 2019-re számolták az első részletfizetést, ha arra már a megvalósítás végén tartanak. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérték, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat, angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.

A repülőtérre eddig mintegy 34 millió eurót költött a Brassó megyei és a vidombáki önkormányzat.

A megvalósíthatósági tanulmány 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A befektetés teljes értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg évente kétmillió utassal és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

A drágulások miatt nőni fog az infláció az előrejelzés szerint

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.

A drágulások miatt nőni fog az infláció az előrejelzés szerint
2025. február 17., hétfő

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát

Magyarországi sajtóinformációk szerint Kolozsvárra költöztetik a burkolóanyagot gyártó Zalakerámia Zrt. romhányi gyárának gyártósorait, mert a tulajdonosok szerint Romániában kedvezőbb a vállalkozói környezet.

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát
2025. február 17., hétfő

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta

Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta
2025. február 17., hétfő

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint
2025. február 17., hétfő

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok

Az ügyfelek február 28-án 12.00 óráig bankolhatnak az OTP Bank Romániánál. A bankkártyák március 1-jén 21.30-ig használhatók – derül ki a Transilvania Bank kommunikációs osztálya által a Krónikához hétfőn eljuttatott közleményből.

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok
2025. február 16., vasárnap

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást

A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást
2025. február 14., péntek

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak

Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak
2025. február 14., péntek

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság
2025. február 14., péntek

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. február 13., csütörtök

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben

A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben