Fotó: Bzb.ro
Saját kezébe veszi a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését a Brassó megyei közgyűlés: hitelből látnak hozzá a munkálatok folytatásához.
2018. január 31., 22:322018. január 31., 22:32
2018. január 31., 22:502018. január 31., 22:50
Megszavazta kedden a Brassó Megyei Tanács, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek fel a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére és más infrastrukturális beruházásokra. A Román Ökológiai Párt (PER) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsosai úgy vélekedtek, életképesebb lett volna, ha Brassó városával lépnek szövetségre a reptér megépítéséért, ám végül a testület két tartózkodás mellett megszavazta, hogy
Ez a megoldás egyike annak a négy változatnak, amit még tavaly decemberben vázolt fel a megyei önkormányzat által leszerződött szakcég. A beruházást alátámasztó tanulmányban négy forgatókönyvet javasoltak a szakemberek. Az egyik volt a hitel, de felvetették a más közigazgatási egységekkel való partnerséget, ez esetben a Brassó Megyei Tanács 82 százalékos tulajdonjogot tartott volna meg. Felmerült a projekt koncesszióba adása vagy a köz- és a magánszféra közötti partnerség.
A testület végül amellett tette le a voksát, hogy önerőből folytatják az építkezést, ezzel együtt megszavazták, hogy
A szakcég által javasolt négy forgatókönyvből csak azt az egy változatot bocsátották szavazásra, hogy önerőből folytatják az építkezést. A PER- és a PSD-képviselők mind a négyet megvitatták volna, ám mivel erre nem került sor, a szavazás során ketten tartózkodtak. Ionel Spinean, a PER politikusa felvetette, hogy Brassó városával kellett volna szövetkezni annál is inkább, mert a városnak tavalyról 110 millió lej megtakarítása van. Szerinte nem helytálló az ellenérv, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, mivel az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, hiszen Görögországban már épültek hasonló konstrukcióban repterek, és azokat is jóváhagyta Brüsszel.
Spinean a magántőke bevonását is megfontolandónak tartaná, meglátása szerint úgy nagyobb légikikötő épülhetne, és az önkormányzatnak nem lenne semmilyen kötelezettsége, így viszont kénytelen lesz fedezni az első évek veszteségeit. A PER tanácsosa úgy nyilatkozott, szerinte a megyei tanács vezetői hiúságból vetették el ezeket a lehetőségeket.
Radu Mitric szociáldemokrata képviselő is a Brassó városával történő partnerséget támogatta volna, meglátása szerint a repülőtér egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a város, ezért kézenfekvőbb, ha részt vesz a beruházásban, mintsem a megye kamatokat fizessen a hitel után.
– példálózott a politikus.
Az újabb hitel leszerződésével újra a megengedett legmagasabb szinten lesz a Brassó megyei önkormányzat eladósodottsága, miután az elmúlt év végére sikerült ezt letornázni, visszafizetve két korábbi kölcsönt. Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke azonban azzal érvel, hogy
„Fontos, hogy elindítsuk egy hitel leszerződésének procedúráját, ez is nehézkes folyamat, de ezzel párhuzamosan azzal is foglalkozunk, hogy Brassó városával és más, a projektben érdekelt önkormányzatokkal benyújtjuk az Európai Bizottságnak a közös befektetésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Ha ez a megoldás életképes, örömmel veszünk minden támogatást. Nem az a célunk, hogy önállóan építsük meg a repülőteret, hanem hogy sürgessük a befejezését, ne legyen újra kampánytéma a következő választások előtt” – részletezte Veştea.
A Brassó megyei tanácselnök rámutatott, a mandátum végére újra visszahozzák az eladósodottsági szintet, ám arra már egy működő repülőterük is lesz. „Nem lehet fejleszteni addig, míg nincs meg a finanszírozás forrása, anélkül a hosszadalmas közbeszerzési eljárásokat sem lehet beindítani” – szögezte le.
Amint arról korábban írtunk, a szomszédos Kovászna megyei önkormányzatok folyamatosan jelzik, hogy részt vennének a projektben. Két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy és a Kovászna Megyei Tanács szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. Akkor 2019-re számolták az első részletfizetést, ha arra már a megvalósítás végén tartanak. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérték, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat, angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.
A megvalósíthatósági tanulmány 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A befektetés teljes értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg évente kétmillió utassal és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Magyarországi sajtóinformációk szerint Kolozsvárra költöztetik a burkolóanyagot gyártó Zalakerámia Zrt. romhányi gyárának gyártósorait, mert a tulajdonosok szerint Romániában kedvezőbb a vállalkozói környezet.
Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Az ügyfelek február 28-án 12.00 óráig bankolhatnak az OTP Bank Romániánál. A bankkártyák március 1-jén 21.30-ig használhatók – derül ki a Transilvania Bank kommunikációs osztálya által a Krónikához hétfőn eljuttatott közleményből.
A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.
A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.
szóljon hozzá!