Nyugdíjkifizetések: vészharangot kongat az erdélyi pénztárigazgató, de a miniszter szerint „soha nem lesz gond”

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.

Páva Adorján

2023. május 02., 20:272023. május 02., 20:27

Diana Itu, a brassói nyugdíjpénztár igazgatója a napokban konkrét számokkal érzékeltette, mekkora a deficit a megyében – és ugye egy gazdaságilag rendkívül fejlett térségről beszélünk, ami fokozhatja az aggodalmakat.

Brassó megye ugyanis sok más vidékhez képest szerencsésebb helyzetben van, hiszen 100, 15 éven aluli gyermekre „csupán” 115, 65 esztendősnél idősebb felnőtt jut.

Az országos átlag 121, miközben olyan megyék is vannak, ahol több mint 130 idős jut 100 gyerekre, tehát a fizetésekből befolyó illetékek és járulékok messze nem fedezik a nyugdíjalap igényeit.

De a deficit még Brassóban is fennáll, sőt egy egyre csak nő: 2022-ben a társadalombiztosításokból befolyó összeg 4 százalékkal, 1,98 milliárdról 2,06 milliárd lejre nőtt, miközben a kiadások 9 százalékkal, 3,44-ről 3,76 milliárd lejre emelkedtek. Tehát tavaly 1,7 milliárd lejes „lyukat” kellett más forrásokból betömni, miközben egy évvel korábban a hiány „csak” 1,46 milliárd lejre rúgott a megyében.

Ez azt jelenti, hogy Románia egyik gazdasági „húzótérségében” – amely többet exportál, mit importál – csupán a szükséges nyugdíjalap valamivel több, mint felét tudja „kitermelni” az arra szánt eszközök révén.

Olyan körülmények között, hogy tavaly jelentősen csökkent az elhalálozások száma a pandémia második évéhez, 2021-hez képest: 6623-ra a korábbi 8042 halálesetről.

korábban írtuk

Az erdélyi dobogó legfelső fokára repítheti Brassót az új légikikötő és a szárnyaló turizmus
Az erdélyi dobogó legfelső fokára repítheti Brassót az új légikikötő és a szárnyaló turizmus

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.

Tavaly egyébként mintegy 160 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Brassó megyében, akik közül 150 ezren állami időskori juttatásban részesültek, 5000-en külföldi szolgálati idő után is járó, 853-an pedig mezőgazdasági nyugdíjat kaptak. Ugyanakkor 10 300-an speciális nyugdíjat is bezsebeltek, tehát az időskorúak hat százaléka részesült valamilyen különleges juttatásban is.

Bár egyre több szakember próbálja felhívni a figyelmet a nyugdíjalapban tátongó, növekedő űrre, Marius Budăi munkaügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy ilyesmivel riogassanak. A tárcavezető úgy reagált Diana Itu összefoglalójára: kizárt az a feltételezés, miszerint nem lehet majd fizetni a nyugdíjakat. „Nem akarom, hogy ilyesmi keringjen a közbeszédben, nem hiszem, hogy szüleink és nagyszüleink azt érdemelnék, hogy ilyesmit ne zárjunk ki startból.

Idézet
Semmiféle probléma nincs a nyugdíjak kifizetésével, és soha nem is lesz”

– szögezte le a munkaügyi miniszter.

korábban írtuk

Nem sokáig képes kinyögni nyugdíjunkat a román állam, elengedhetetlen az öngondoskodás
Nem sokáig képes kinyögni nyugdíjunkat a román állam, elengedhetetlen az öngondoskodás

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.

korábban írtuk

Kötelező támasz időskorunkra: tudnivalók a nyugdíjalap második pilléréről
Kötelező támasz időskorunkra: tudnivalók a nyugdíjalap második pilléréről

Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre
2025. május 30., péntek

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt
2025. május 30., péntek

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból
2025. május 29., csütörtök

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában

Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában
2025. május 29., csütörtök

Egy hónap van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elkészítésére

Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.

Egy hónap van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elkészítésére
2025. május 28., szerda

A magyar kormány már kiírta a pályázatot a Debrecen és Nagyvárad közötti új vasútvonal első szakaszának megtervezésére

A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.

A magyar kormány már kiírta a pályázatot a Debrecen és Nagyvárad közötti új vasútvonal első szakaszának megtervezésére
2025. május 28., szerda

Miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni? Van néhány ok

Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.

Miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni? Van néhány ok
2025. május 28., szerda

Roncsautóprogram: előbb az önkormányzatok és közintézmények, majd a magánszemélyek is pályázhatnak

Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.

Roncsautóprogram: előbb az önkormányzatok és közintézmények, majd a magánszemélyek is pályázhatnak
2025. május 28., szerda

Ilie Bolojan a Nicușor Dannal folytatott konzultáció után: lehet, hogy növelnünk kell az adókat

Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.

Ilie Bolojan a Nicușor Dannal folytatott konzultáció után: lehet, hogy növelnünk kell az adókat
2025. május 27., kedd

„Fájni fog”: szükség lesz adóemelésekre független szakértők szerint

A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.

„Fájni fog”: szükség lesz adóemelésekre független szakértők szerint