Fotó: Jakab Mónika
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők, emlékeztetve arra, hogy az árak korlátozásának és kompenzálásának költségeit közvetve a polgárok fizetik ki.
2024. április 16., 20:342024. április 16., 20:34
2024. április 16., 20:352024. április 16., 20:35
„Nem látjuk indokoltnak a piac további szabályozását. Ez nem vezet semmi jóra. Reméljük, hogy ezeket az intézkedéseket leállítják vagy felfüggesztik” – jelentette ki Doug Wood, az Európai Energiakereskedők Szövetségének képviselője.
Aura Săbăduş, az ICIS londoni tanácsadó cég vezető szakértője az Agerpres szerint hangsúlyozta, hogy az államnak csak a kiszolgáltatott személyeket kellene támogatnia, mivel a fogyasztók egy része válság idején megengedheti a magas energiaárak kifizetését. Kifejtette, hogy az árak szabályozásának bumeránghatása van, az adók emelését eredményezi.
„Pontosan ez történik most Romániában és más országokban. Az ársapka nem égből pottyant ajándék. Nekünk, adófizetőknek kell fizetnünk érte. Az állami beavatkozás torzítja a piacot” – jelentette ki.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Felszólalásában elmondta, hogy ma számos romániai energiavállalat a túlélésért küzd az állami beavatkozások miatt. Szerinte egyes cégek ezért már ki is vonultak Romániából.
Kérdésre válaszolva Aura Săbăduş elmondta, hogy az állam azért nem bízik a szabadpiacban, mert a politikusok nem értik meg a működését.
– húzta alá.
A konferencián részt vevő nemzetközi szakértők tanácsokat is adtak a román hatóságoknak: tartsák tiszteletben az európai szabályozást, ne avatkozzanak be az energiapiacba, készüljenek fel a piac deregulációjára most, amikor az árak alacsonyak. Az adók csökkentését és befektetőbarát környezet megteremtését is javasolták, illetve azt, hogy ne a politikai hovatartozás, hanem a szakértelem alapján nevezzék ki az állami vállalatok vezetőit.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
szóljon hozzá!