2011. július 06., 09:092011. július 06., 09:09
A magyar hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg az illetékeseket, hogy a Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását. A lap több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. Az újság szerint ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. A Népszabadság emlékeztetett: horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség.
Martina Mihordin, a DORH szóvivője eközben közölte, hogy a tárca nem kérte Hernádi Zsolt kiadatását. Ugyanígy válaszolt Vesna Dovranic, a horvát igazságügyi minisztérium szóvivője is. Vesna Dovranic a távirati irodának megerősítette azt is, hogy a kiadatási eljárás lefolytatásában a minisztérium az illetékes szerv. Eközben Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője azt mondta, sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte az elnök-vezérigazgató kiadatását. Később közleményt is kiadott a Mol a témában, amelyben leszögezték, helyreigazítást kérnek a Népszabadságtól, amely „valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek”, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is kilátásba helyezte a lappal és a cikk szerzőjével szemben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága is nyilatkozott, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint Horvátország a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyével kapcsolatban nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, amit az Európai kiadatási egyezmény alapján tehetne meg. Arra a kérdésre, hogy valóban felajánlotta-e a horvát fél, hogy Magyarországon hallgassák ki Hernádi Zsoltot gyanúsítottként, az MTI azt a választ kapta, hogy a KIM-nek erről nincs információja, a jogsegélykérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi sajtóértekezletén leszögezte: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá.
Korábban egy horvát lap arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol–INA-szerződést. A magyar kormányfő a Hernádi Zsolt állítólagos horvátországi kiadatásának kérésével kapcsolatos kérdésre azt mondta: „A vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata.” „Ebbe nem kívánunk beleavatkozni, és ebben semmilyen szerepet sem kívánunk játszani” – jelentette ki. Orbán felidézte, a magyar állam 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a Molban, és „a határozott tulajdonosi álláspontunk az, hogy semmilyen szerződésmódosításhoz nem járulunk hozzá, amely a horvát olajtársaság és a magyar olajtársaság között jött létre”. A Vjesnik című zágrábi napilap internetes honlapján június végén megjelentek szerint a horvát kormány esetleg megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felmondják a korábbi kormány és a Mol közötti, az INA többségi részesedéséről szóló szerződést.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
szóljon hozzá!