Ilie Bolojan nem adott egyértelmű választ, hogy elfogadná-e a kormányfői felkérést
Fotó: presidency.ro
Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra. Háromhónapos elnöki tevékenységének mérlegelése mellett Bolojan a politikai pártok állami támogatása csökkentésének lehetőségéről és az IMF-hitel elkerülésének fontosságáról is beszélt.
2025. május 21., 20:592025. május 21., 20:59
Parlamenti többséggel rendelkező kormányra és miniszterelnökre van szüksége az országnak – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan ügyvivő köztársasági elnök. „A pártokkal való konzultációk után a megválasztott államfő eldönti, kit bíz meg kormányalakítással” – válaszolta, amikor arról kérdezték az újságírók, hogy vállalja-e a miniszterelnöki megbízatást, ugyanis köztudomású, hogy a megismételt elnökválasztás kampányában a végső győztes Nicușor Dan független jelölt, Bukarest jelenlegi főpolgármestere többször is kijelentette, hogy a korábban nagyváradi polgármesterként és Bihar megyei tanácselnökként is eredményeket felmutató és érdemeket szerző Ilie Bolojant látná szívesen a kormányfői székben.
A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón az ügyvivő államfő elmondta: ahhoz, hogy a miniszterelnök munkája hatékony legyen, parlamenti többségre és partnerekre van szüksége. „Jó miniszterek és szakemberek nélkül egyetlen kormányfő sem tud jó teljesítményt nyújtani” – fejtette ki az Agerpres hírügynökség szerint.
Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.
Beszélt arról is, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos lenne, hogy a kormány egy stabil parlamenti többségre támaszkodjon, mert ez lenne a legelőnyösebb az ország számára. „Remélem, nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy kisebbségi kormány vezesse az országot” – tette hozzá.
Mint köztudomású, a tavaly decemberben a jelöltek esélyegyenlőségét sértő illegális kampányfinanszírozásról és külföldi befolyásolásról szóló titkosszolgálati információk alapján az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztást, ezért írtak ki idén új szavazást, de Klaus Iohannis elnök mandátuma lejárta után sem adta át hivatalát, mert meg akarta várni utódja beiktatását. Csak az ellenzéki pártok nyomására, a tisztségéből való felfüggesztési eljárás kilátásba helyezése nyomán mondott le idén február 12-i hatállyal, így lett a tavaly ősszel a szenátus elnökévé választott Bolojan ügyvivő államfő.
Ilie Bolojan szerint jó körülmények között zajlott a májusi elnökválasztás. A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón méltányolta a második fordulóban jegyzett magas részvételi arányt és megköszönte a választások megszervezésében és lebonyolításában résztvevő hatóságok munkáját. Egyúttal ismertette ügyvivő államfői megbízatásának mérlegét is:
Szerinte Románia uniós tagsága nemcsak a jólét és a fejlődés feltételeit biztosítja, hanem értékorientációt is jelent. Ugyanakkor kiemelte a NATO-tagságnak, a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok erősítésének és a stratégiai partnerségnek a jelentőségét.
Feladatát nehezítette, hogy a megbízatása csak ideiglenes volt, nem állt mögötte több millió szavazat. Emellett a kampány előtt és a választási kampány időszakában minden lépésének politikai jelentőséget tulajdonítottak – magyarázta.
Hozzátette, hogy Románia „világos és változatlan álláspontra” helyezkedett az ukrajnai háborúval kapcsolatban, támogatva az „igazságos békét” és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ugyanakkor Bukarest továbbra is támogatta a „testvérország” Moldovai Köztársaságot, és mindent megtett az együttműködés szorosabbra fűzéséért.
Nicușor Dan megválasztott államfő egy keddi nyilatkozatában üdvözölte, hogy a PSD nem zárkózik el a kormányban való részvételtől, és ismét leszögezte, hogy leginkább egy olyan kormánynak örülne, amelyben mind a négy Nyugat-barát párt képviselteti magát.
„Románia álláspontja az EU-ban és az Európai Tanácsban is kiszámítható volt, és egybecsengett a kormányéval. Úgy vélem, így hozzájárultunk ahhoz, hogy ebben a rövid időszakban megerősödjön az a benyomás Romániáról, hogy egy kiszámítható ország, amelyre támaszkodni lehet” – jelentette ki Bolojan.
Beszélt arról is, hogy ezekben a hónapokban fontos védelmi témájú megbeszélései voltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a román védelmi ipar fejlesztéséről, de az európai alapokhoz való hozzáférésről is. Bolojan jónak nevezte az együttműködését a kormánnyal, és köszönetet mondott Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek és a Ciolacu-kabinet tagjainak.
A megismételt elnökválasztás első fordulójának kudarca – a kormánykoalíció közös jelöltjének, Crin Antonescunak a lemaradása a második fordulóról – oda vezetett, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök benyújtotta lemondását, és pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel alkotott koalícióból. Ez a kormány lemondását is jelentette, azóta a kabinet ügyvivő jelleggel, Cătălin Predoiu (PNL) megbízott miniszterelnök vezetésével látja el feladatát az új kormány megalakulásáig.
Ilie Bolojan azt is elmondta, hogy szerinte csökkenteni lehetne a pártok szubvencióját, de ennél is fontosabbnak tartaná, hogy valamelyest szabályozzák az összegek felhasználását. Úgy vélekedett, hogy a német alapítványok mintájára ezeket a támogatásokat a párttagok képzésére kellene fordítani, hogy legyenek jól felkészültek és versenyképesek.
„Ebben a formában a közpénz ezeknek az embereknek egy adott tisztségben nyújtott teljesítménye révén végső soron visszafordulna a polgárok javára” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy Romániának el kell kerülnie azt a helyzetet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szoruljon. Ezzel Traian Băsescu volt elnök nyilatkozatára reagáltatták, aki szerint szükség lesz egy hitelmegállapodásra a nemzetközi pénzintézettel.
Az ügyvivő államfő elismerte, hogy a választások előtti időszakokban a döntéshozók óvakodnak a költségvetési korrekcióktól, de hangsúlyozta, hogy ezeket intézkedéseket már korábban meg kellett volna hozni. Bolojan a pénzpazarlás csökkentését és az adóbegyűjtés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Ellenkező esetben emelni kell az adókat – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!