Fotó: A szerző felvétele
2010. november 29., 12:302010. november 29., 12:30
„Románia nem kerülhet Írország helyzetébe, noha hasonló gazdasági háttérrel rendelkezik, mégis teljesen más helyzetben van” – vont párhuzamot a két, súlyos gondokkal küszködő ország között Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. A pénzügyi szakember a Romániai Magyar Üzleti Egyesület hét végi, marosvásárhelyi konferenciáján tartott előadásában részletesen is kifejtette, miért nincs okunk attól tartani, hogy a hazai gazdasági és pénzügyi helyzet az írországi szintjére romlik.
Diósi szerint Románia egyik legfontosabb fegyverténye, hogy a bankok 90 százaléka külföldi kézben van, míg Írországban fordított az arány. Mi kiemelkedő tőkemegfelelési mutatókkal számolunk, az írek pedig gyengékkel. A bajba sodródott írek angolszász típusú, afféle liberális bankfelügyelettel rendelkeznek, Romániában ez erősnek mutatkozik. Itt tartós likviditással számolnak, ezzel szemben a következő öt évben Dublinnak csaknem 132 milliárd euróra lenne szüksége, amiből ötre azonnal. Diósi László meglátása szerint a hazai pénzpiacon elég pénz van, ezért a kamatlábak is aránylag alacsonyak maradtak. „Az élet nem állt le a válságban” – summázta a hazai helyzetet a magyarországi bank romániai leányvállalatának vezetője.
Az elmondottak ellenére, noha Románia sokkal távolabb áll a szakadék szélétől, az ország pénzügyi helyzete korántsem fényes. Erre világított rá Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja (képünkön), aki nem Írországgal, hanem Kelet-Közép-Európa többi, volt szocialista államaival hasonlította össze Romániát. Mint hangsúlyozta, az ország háztartási szektorának pénzügyi eszközei nominális értékben kétszer vagy akár háromszor is kisebbek, mint a cseheké vagy a magyaroké. A magyarázatot azonban nem a válságban, de még csak nem is az utóbbi húsz év tévedéseiben kell keresni.
A gyökerek a történelmi hozzáállást illetően például a két világháború közötti időszakig visszanyúlnak. Az 1945 utáni kommunista rezsim a maga agresszív vagyonelkobzási politikájával még inkább arra ösztönözte a lakosságot, hogy ne próbáljon takarékoskodni, mert pénze vagy ingatlanjai nem voltak biztonságban. A ’89 utáni lassú és ingadozó átmenet már csak rátett mindenre egy lapáttal, állapította meg a pénzügyi szakember. „Mindemiatt a belső megtakarítás nem elegendő, ezért elkerülhetetlen a külföldi tőke bevonása. Viszont annál sem mindegy, mire fordítjuk” – figyelmeztetett Nagy Ágnes.
Mint elhangzott, tévhit, hogy az ország az IMF-hitelek miatt adósodott volna el. A Román Nemzeti Bank vezetőtanácsi tagja szerint érdemes odafigyelni arra, mi történt 2004 és 2008 között, amikor az országnak nem volt szüksége az IMF segítségére, és a gazdaság is dübörgőnek mutatkozott. Nagy Ágnes szerint ez volt az a ’89 utáni időszak, amikor a leginkább megugrottak a hitelek. Az államháztartási deficit lényeges növekedésére rájátszott a politikum is, mely a 2008-as választások alkalmával, az utolsó száz méteren felelőtlenül szórta a pénzt.
Mára Románia hosszú távú tartozása jóval nagyobb, mint a rövid távú. Az ország küladóssága a bankszektorban eléri a 23 milliárd eurót, míg a reálgazdaságban a 40-et is meghaladja. A pénzügyi szakember megítélésében a legnagyobb gondot a 2008 és 2010 közötti államadósság növekedésének ritmusa jelenti. Ha jövőre sem lesz gazdasági növekedés, a küladósság is nőhet, ami komoly gondokhoz vezethet, figyelmeztetett Nagy Ágnes. „Románia viszont nem fizetésképtelen, jelentős valutatartalékokkal rendelkezik” – próbált megnyugtató következtetést is levonni a jelenlegi pénzügyi helyzetről a BNR szakembere.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.