2011. május 13., 10:132011. május 13., 10:13
Márkos Tibor alelnök, a szatmárnémeti, ipari automatizálással foglalkozó Technosam Kft. vezetője a Krónikának elmondta: körülbelül 250 német állampolgár lakik állandó jelleggel Szatmár megyében, ők teszik ki az egyesület tagságának nagy részét. Mindemellett igen sokan érkeznek egy-két hónapos kiszállásra a régióba, akiknek a munka mellett igényük van tapasztalatcserére és társasági életre is.
Klubszerűen ezek az emberek évek óta összejárnak, 2009-ben viszont úgy döntöttek, alapítanak egy civil szervezetet, amely gazdaságszervező tevékenységet is folytat. Márkos Tibor szerint hasonló egyesületek alakultak korábban Nagyszebenben, Temesváron és Brassóban is, melyek – a helyi német konzulátusok, a nagykövetség és nem utolsósorban a Német Demokrata Fórum támogatásával – sikeresen lobbiztak a német befektetésekért. Az alelnök szerint az ottani piacok azonban mára telítődtek, Szeben környékén például körülbelül kétszáz német tőkéjű közepes, illetve nagyvállalat működik, Szatmár megyének viszont vannak még tartalékai e téren.
„Tapasztalatom szerint a német befektetők az etikus magatartást, a következetességet értékelik leginkább, ilyen hozzáállású helyi partnereket részesítenek előnyben – fejtegette. – Az egyik fő célkitűzésünk a bizalom légkörének megteremtése. Sajnos Romániáról nem alakult ki jó kép külföldön, ezen szeretnénk változtatni.” Az egyesületnek jelenleg 45 vállalat részéről vannak tagjai, amelyben a 60 százalékot kitevő, tisztán német tőkéjű cégek mellett helyet kapnak vegyesvállalatok is, valamint német partnerrel rendelkező helyi cégek. Ezek összesen több mint 9 ezer embert foglalkoztatnak. A legnagyobbak közülük az autóipari vállalatok, de képviselteti magát a fémmegmunkáló, az élelmiszer-, a bútor- és az elektronikai ipar, és tagként szerepelnek ipari tervezőcégek is. Havonta tartanak találkozókat, az aktuális házigazda pedig bemutatja ilyenkor a cégét, mellyel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, az összejövetel pedig általában svédasztalos baráti beszélgetéssel zárul. Eddigi legjelentősebb, hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényük a Szatmáron készült című ipari expó volt, mely a tavalyi 52 résztvevő után idén már 76 kiállítót és több mint 2500 látogatót vonzott. Erre meghívták a Szatmárnémetiben tanuló egyetemisták mellett a középiskolák 11–12-es évfolyamait is, ugyanis a rendezvény célja a helyi cégek tevékenységének bemutatása mellett az, hogy bebizonyítsák a fiataloknak: lehet itthon is sikeresen vállalkozni és jól élni. Ez egyébként szorosan kapcsolódik szakmai továbbképző programjukhoz, melynek keretében gyakorlatlehetőséget biztosítanak fiatalok számára.
Márkos Tibor a Krónika érdeklődésére arról is beszámolt lapunknak, hogy tematikus kiállításokat is szívesen szerveznének, például az élelmiszeripar, a textilipar és a turizmus terén, azonban Szatmárnémetiben nincs egy erre alkalmas kiállítóterem. A Grand Mall – ahol a Szatmáron készült című expót szervezték – lényegében egy megnyitás előtt álló bevásárlóközpont, ahol nem valószínű, hogy hasonló tevékenységet folytathatnak a jövőben. „Nagyon fontos ismerni a konkurenciát, hisz a piacok kiegyenlítettek” – indokolta a tematikus expók szervezésének szükségességét a vállalkozó, aki szerint fővárosi kiállításokra járni igen költséges, mivel Bukarestben legkevesebb 50 euróért bérelhető egy négyzetméternyi felület. A német üzleti kapcsolatok kialakítása szempontjából az egyik kiemelten fontos dolognak az utazás megkönnyítését tartják, ezért már javasolták a megyei önkormányzatnak egy rendszeres németországi légi járat indítását, mely Szeben és esetleg Bukarest érintésével működhetne.
A Német–Román Gazdasági Egyesület ugyanakkor szociális téren is igyekszik hasznossá tenni magát, támogat például diákokat, sportolókat, néptáncegyütteseket és különböző rendvényeket, illetve ők a mezőfényi idősotthon egyik fő szponzora is. A jövőben EU-s programokra is kívánnak pályázni, elsősorban a Duna-stratégia 2014–2020 között esedékes gazdaságfejlesztési programja iránt érdeklődnek. Márkos Tibor szerint főleg tudásalapú iparágakban tevékenykedő vállalatokat szeretnének Szatmár megyébe vonzani, például ipari informatikai, robotrendszer-tervező és -építő, valamint elektronikai cégekre gondolnak, továbbá megújuló energiát hasznosító, illetve a bio-mezőgazdaság terén dolgozó vállalatokat látnának szívesen.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!