2010. április 12., 09:192010. április 12., 09:19
A pénzügyi-üzleti napilap annak kapcsán írt a témáról, hogy – amint arról lapunkban is beszámoltunk – a parlament asztalán hever egy törvénymódosítás-tervezet, amely a kiskereskedők és a termelők érdekeit hivatott védeni a rengeteg importárut kínáló, sokkal kedvezőbb áron árusító nagykereskedelmi egységekkel szemben. Valeriu Steriu, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke terjesztette elő azt a tervezetet, amelynek értelmében a kereskedelmi etikai kódex élelmiszer-ipari fejezetébe beiktatnák azt a tételt, hogy a nagyáruházaknak vasárnap zárva kell tartaniuk.
A hírre azonnal elutasítóan reagált a Romániai Nagyüzletláncok Szövetsége (AMRCR), amely úgy véli: e törvénymódosítás révén az említett kereskedelmi egységek forgalma 13–20 százalékkal csökkenne. Az összes eladott árunak ugyanis ez az aránya kerül a vásárlók kosarába a vasárnapi napon. Az AMRCR közleményében abszurdnak nevezi az állam „önkényes beavatkozását”. Hangsúlyozzák: a nagyáruházak jelentős összegű adót fizetnek az állam kasszájába, és országos szinten több mint 50 ezer ember számára biztosítanak munkahelyet. A szövetség szerint a korlátozások mindenekelőtt a nagyáruházak közönségét érintenék, akiket megfosztanának attól a lehetőségtől, hogy szabadon dönthessenek, mikor és hol kívánnak bevásárolni.
A Romániai Nagyüzletláncok Szövetségének a Romániában tevékenykedő legnagyobb üzletláncok a tagjai. Az egyesületet 2003-ban alapították, tagjai többek között a Cora, a Carrefour, az Auchan, a Kaufland, a real-, a Selgros, a Metro Cash & Carry, a Billa, a La Fourmi, a Mega Image, az Artima, a Profi, a Penny Market, a Praktiker, a Bricostore, a Baumax, a Dedeman, az Altex, a Domo, a Flanco, a Mobexpert és a Diverta. A Ziarul Financiar szerint a nagy nemzetközi áruházláncok részesednek a tömegfogyasztási cikkek piacának 40 százalékából. Az ország területén mintegy 100 hipermarket, 150 szupermarket, 42 „cash and carry” áruház, valamint több mint 300 diszkontáruház működik, 2008-ban öszszesen 6-7 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le.
A kereskedelmi alkalmazottak szabad vasárnapot szorgalmazó kezdeményezése kapcsán mindkét oldalon nyomós érvek vannak – nyilatkozta Vámos György, a magyarországi Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára annak kapcsán, hogy Magyarországon is hasonló intézkedést kívánnak foganatosítani. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nemcsak a kereskedelemben dolgoznak vasárnap, hanem a nemzetgazdaság más termelő ágazataiban is. Így a kereskedők között egyaránt vannak a zárva tartás, illetve nyitva tartás pártján állók. Az üzletek vasárnapi zárva tartását pártoló szakszervezetet az vezérli, hogy az alkalmazottaknak legalább a hét utolsó napján ne kelljen dolgozniuk, és együtt lehessenek a családjukkal. A zárva tartást pártolók elsősorban gazdasági szempontokat mérlegelnek, nem bírják a versenyt, a költségek miatt nem éri meg nekik nyitva tartani.
Többnyire ők képviselik azt az álláspontot, hogy zárjanak be a többiek is. A nyitva tartás mellett állók szerint pedig azért kell a vasárnapi nyitva tartást engedni, mert a vásárlók ezt igénylik. Van olyan üzlet, amely ugyan nyitva van vasárnap, de nem éri meg neki. A vasárnapi nyitva tartásnak reklámértéke is van többek szerint. A vasárnapi nyitva tartás ugyanakkor nem minden kereskedelmi egységre, hanem többnyire a bevásárlóközpontokra, nagy alapterületű szakáruházakra és a kis non-stop üzletekre jellemző – magyarázta a főtitkár.
Hozzátette: a kereskedők nemcsak egymás között versenyeznek, hanem a szolgáltatási paletta tekintélyes részével is. Példaként említette, hogy vasárnap el lehet menni moziba, vagy lehet könyvet venni és olvasni. Jelezte, hogy az OKSZ tapasztalata szerint a vásárlók is megosztottak a kérdésben. Széles réteg kedveli a vasárnapi nyitva tartást, nemcsak kényelmi szempontból, hanem mert hétköznap nincs ideje bevásárolni. „A vasárnapi nyitva tartás a vásárlók széles körében népszerű és elfogadott” – mondta Vámos György. Vitatta viszont azt az érvet, hogy hat nap alatt ugyananynyi lenne a forgalom, mint hét nap alatt. Nemzetközi felmérések azt mutatják – ecsetelte –, hogy a hoszszabb nyitva tartás nagyobb vásárlásra ösztönzi az embereket.
Az Európai Unióban az elmúlt öt-tíz évben növekedett a nyitvatartási idő, és jelen van az internetes kereskedés, amely napi 24 órában teszi lehetővé a vásárlást. A bevásárlóturizmus is egyre elterjedtebb, és ha egy ország bezárja az üzleteit vasárnap, akkor a vásárló átmegy máshová vásárolni.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.