Megtörik a lendület? Bukarest jóval nagyobb növekedést vár, mint Brüsszel és Washington
Fotó: Pixabay.com
Nem szolgált túl sok jó hírrel tavaszi prognózisában az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság, az Európai Bizottság pedig még lesújtóbb hírekkel rukkolt elő friss elemzésében.
2019. május 09., 14:192019. május 09., 14:19
Több ponton is rontott Románia gazdasági kilátásaira vonatkozó korábbi előrejelzésén friss tavaszi prognózisában az Európai Bizottság és az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) – igaz utóbbi több mint 2 százalékkal nagyobb gazdasági növekedéssel számol, mint a brüsszeli testület vagy éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
A brüsszeli testület a jövő évi kilátásokat is mérsékelte, a korábban közölt 3,6 százalék helyett 3,1 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2020-ra. Emlékeztettek, hogy a román gazdaság növekedése lassult 2018-ban az előző évi, rekordnagyságú, 7 százalék után. A tavalyi növekedést elsősorban a belföldi fogyasztás ösztönözte. A jelentés megfogalmazta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyült az idén, és a jövő évben várhatóan folytatódik ez az irány, a deficit GDP-arányosan eléri az 5,3 százalékot.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a román államháztartási hiány is növekedni fog a bérek és nyugdíjak tervezett emelése miatt. A becslés szerint az államháztartás deficitje az idén 3,5 százalék lesz, 2020-ban pedig GDP-arányosan 4,7 százalékra növekszik.
Idén 5,5 százalékkal 1031 milliárd lejre bővül a román gazdaság – vallja eközben az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A friss előrejelzés tehát fenntartja a januárban előre vetített 5,5 százalékos növekedési ütemet, de a bruttó hazai termék (GDP) értékét emeli a januári 1022 milliárd lejhez képest. A testület hasonlóképpen módosította a következő három évre szóló előrejelzést is, az ütemet megtartotta, de az összeget növelte. Így jövőre 5,7 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre 1110 milliárd lejes GDP-vel (januárban még 1101 milliárd lejt vártak). 2021-ben és 2022-ben egyformán 5 százalékra teszik a gyarapodás ütemét, az összeg pedig 1188 milliárd lej (1178,6 milliárd helyett), illetve 1272 milliárd lej (1261,5 milliárd helyett).
Az alkalmazottak számát 2019-re 6,645 millió főre, jövőre pedig 6,775 millió főre teszik.
A bizottság viszont felfele módosította az idei inflációs előrejelzést: a januárban prognosztizált 2,8 százalékos pénzhígulás helyett 3,2 százalékos rátát várnak az idei esztendő végére, jövőre pedig a korábban becsült 2,5 százalék helyett 2,8 százalékos inflációt vetítenek előre.
Eközben a CNSP az év elején várt 4,67 lej/eurósnál nagyobb, 4,74 lejes átlagárfolyamot vár az idei évre, 2020-ban 4,62 lej helyett 4,71 lejt, 2021-ben 4,60 lej helyett 4,69 lejt, 2022-ben pedig 4,58 helyett 4,67 lejt ér majd egy euró a tavaszi prognózis szerint.
A külkereskedelmi mérleg hiányát idén 16,895 milliárd euróra, jövőre pedig 18,856 milliárd euróra becsülik.
A bukaresti hatóságnál sokkal pesszimistább viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a washingtoni székhelyű pénzintézet idén április elején a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedését is előre vetítette. Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7 százalékról évi 3,3 százalékos átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3 százalékra mérséklődik. Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2 százalékára módosította, míg ősszel még arra számítottak, hogy a negatív egyenleg a GDP 3 százalékára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8 százalékára prognosztizálja.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisa, amely kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1 százalékról 3,3 százalékra.
Mint ismeretes az idei állami költségvetés 1 022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8 százalék, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55 százalék (készpénz) és 2,57 százalék (ESA).
Azt ígérik, időben lesz büdzsé
Májusban elkezdődik a 2020-as költségvetés kidolgozása – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben a hazai össztermék (GDP) 33 százalékkal nőtt, 2019-ben az egészségügy költségvetése 7,3 milliárd lejjel, az oktatásé 9,9 milliárd lejjel bővült. Állítása szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kétéves kormányzása alatt 627 000-rel nőtt a foglalkoztatottak száma Romániában. Hangsúlyozta: 2016 óta a nettó reálbér 26 százalékkal nőtt. Mint ismeretes, a 2019-es évi állami költségvetés csak idén márciusra késett meg, miután a kormány sem siette el annak beterjesztését a parlament elé, majd Klaus Johannis államfő is visszadobta elsőre a büdzsét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!