Veszélyben a cégszabadság? Nem tetszik a vállalkozásoknak a kötelező kamaratagság

Veszélyben a cégszabadság? Nem tetszik a vállalkozásoknak a kötelező kamaratagság

Kinek az érdeke? A vállalkozói szervezetek tiltakoznak a kötelező kamarai tagság ellen

Fotó: László Ildikó

Valamennyi cég számára kötelezővé tenné a kereskedelmi kamarai tagságot egy, a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat, amely ugyanakkor kompetenciabizonylathoz kötné a cégvezetést is. A székelyföldi vállalkozói szervezeteknek nem tetszik a javaslat.

Krónika

2022. május 28., 20:142022. május 28., 20:14

Határozottan ellenzik a székelyföldi vállalkozók azt a parlament napirendjére került törvénytervezetet, amely valamennyi cég számára kötelezővé tenné, hogy tagjai legyenek a megyei kereskedelmi és iparkamarának, továbbá a cégvezetőknek úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk.

Nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet viszont közös közleményben fájlalja, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel.

A versenyszférában tevékenykedők egyöntetű véleménye szerint ez a tervezet a cég szabadságát veszélyezteti, és tulajdonképpen a vállalkozók nagy többsége által figyelmen kívül hagyott kamarák mesterséges fenntartását szolgálja.

Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetőjének elmondása szerint nemtetszésükre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. A mostani tiltakozó levelet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és szociáldemokrata párti (PSD) honatyáknak címezték, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.

A másik perspektíva

Egy nappal a tiltakozás megfogalmazását követően, csütörtökön Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke sajtótájékoztatón érvelt a javaslat mellett, ahogy ő fogalmazott: „mutat egy más perspektívát”.

Arról beszélt, hogy a kötelező éves regisztrációs díj nem olyan nagy összeg, „a vállalkozók többségének el sem érte az ingerküszöbét, hiszen kis pénzért kapnak valamit”. Kovászna megyében például tízezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek (PFA) évi 10 eurót kellene befizetnie, a vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás, ezek évi 20 eurót, a 8,2 százalékot kitevő kisvállalkozások évi 50 eurót, az 1,1 százalék közepes vállalkozás 75 eurót, míg a 0,2 százalékot jelentő nagyvállalkozások 100 eurót kellene hogy fizessenek.

Idézet
A pénz felhasználását a törvény meghatározza, vállalkozásfejlesztésre, gazdasági elemzések készítésére fordíthatják”

 – mondta a kamaraelnök. Másrészt – tette hozzá – az a tény, hogy köteleznék a cégek bejelentését a kamaránál, hozzájárulna egy naprakész adatbázis összeállításához. A pénzből a gazdasági diplomáciát is finanszíroznák, a kamara képviselői vizsgálnák, és felmérnék a romániai cégeknek lehetőséget jelentő külföldi piacokat – magyarázta Édler András.

„Digitális analfabéták ne vállalkozzanak!”

A kompetenciabizonylat, illetve a leendő cégvezetőket tanfolyam elvégzésére kötelező javaslat kapcsán pedig leszögezte, „el kell dönteni, milyen országot szeretnénk”. „Ha a Nyugat felé tekintünk, és a közigazgatás valós digitalizációját szeretnénk, nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik írni-olvasni sem tudnak, és nincsenek alapvető vállalkozói ismereteik. A digitális analfabéták nem tudnak megfelelően vállalkozni” – fogalmazta meg a háromszéki kamara elnöke.

Hozzátette: a tanfolyam a felzárkóztatást szolgálja, cél, hogy a cég vezetője a feladatát 21. századi feltételek mellett tudja ellátni. Édler jelezte, a tanfolyam fizetős, de akinek már van legalább hároméves cégvezetői tapasztalata vagy szakirányú végzettsége, nem kell elvégeznie, csak a bizonylatot kell pénzért kiváltania.

A Kovászna megyei kamara elnöke ugyanakkor azt vallja, hogy tulajdonképpen a vállalkozó szervezetek utasítják el a tervezetet, nem maguk a vállalkozók.

„A szervezeteknek azért van kifogásuk, mert a módosításokkal a kamarai rendszer előnyösebb helyzetbe kerülne velük szemben. Viszont a vállalkozói szervezetek létrehozása opcionális, a kamarákat pedig törvény hozta létre, akárcsak a pártokat, a kormányt, az igazságügyi rendszert. A kereskedelmi kamarák az országok intézményes infrastruktúrájának részei” – húzta alá Édler András.

Újságírói kérdésre kifejtette, az is járható út lenne, ha az állam költségvetési pénzt rendelne a kamarák fenntartására, de fontosabb, hogy az ingyenes, naprakész adatbázist létrehozzák, ám amennyiben a törvény nem kötelezi a cégeket a jelentésre, az soha nem lesz működőképes.

Hamarosan egyeztetnek az érintettekkel

„A kezdeményezők iktatták a törvénytervezetet, ezután kezdődnek az egyeztetések annak esetleges jobbításáról” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki egyike a módosítást kezdeményező politikusoknak.

A szenátus gazdasági bizottságának tagja kifejtette, a kereskedelmi és iparkamarák működését szabályozó törvényt vették figyelembe, meglátásuk szerint azt módosítva kellene megerősíteni a kamararendszert.

„Kérdés, hogy egy jelenleg nem vagy rosszul működő struktúrának úgy tudunk lendületet adni, ha megteremtjük a finanszírozási kereteit, vagy egyszer a működést kell felpörgetni, és utána biztosítani a forrásokat” – fogalmazta meg a szakpolitikus.

Rámutatott, Nyugat-Európa országaiban a kamararendszer jól működik, erős lobbit képvisel, elsődleges feladata az üzleti szféra érdekképviseletének ellátása és kereskedelmi diplomácia életben tartása, például az osztrák kamara 70 külkereskedelmi irodát tart fenn.

Idézet
Ezekben az országokban is létezik kötelező tagság, kötelező tagsági díj, a tagság pedig számon is kéri az eredményeket”

 – mondta Antal Lóránt. Az RMDSZ-es törvényhozó felidézte, hogy 2007-ben kormányrendelettel elcsatolták a kamaráktól a Cégbíróságot, és megszűnt a rendszer finanszírozása.

„Keserű szájízzel kell megállapítani, hogy ilyen szegényes körülmények között a kamarák, kevés kivétellel, nem működtek megfelelően, a hatáskör betöltésével is gondok vannak” – állapította meg az udvarhelyszéki szenátor, aki szerint ennek a következménye, hogy a vállalkozók arra kényszerültek, különböző társulási formákban állítsanak fel érdekvédelmi szervezeteket.

Idézet
Az alapgondolat az, hogy van egy törvény, vizsgáljuk meg, lehet-e új lendületet adni a struktúrának, van-e erre egyáltalán szükség”

 – fogalmazott a politikus. Úgy gondolja, vannak, akik „tendenciózusan félreértelmezik” a kötelező tagságot, és a kötelező tagsági díjat, ám a folyamat mindenképp még az elején tart. Antal Lóránt kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban több román vállalkozói szervezettel egyeztetett, telefonon beszélt a székelyföldi vállalkozói egyesületek képviselőivel, és ezután következik, hogy velük is átbeszélik a tervezetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli
2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa