Kérdéses, hogy fenntartható lesz-e jövő évben a romániai gazdaság számára a kormánynak a közszférára vonatkozó béremelési terve – vélekedett Ionuţ Dumitru, a piac elemzésével foglalkozó független Pénzügyi Tanács elnöke.
2015. október 02., 16:422015. október 02., 16:42
A szakember csütörtökön egy vállalkozói konferencián beszélt arról, hogy a januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv nyomán 2016-ban a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka lesz, a tervezett bérkiegészítés azonban még 5,5 milliárd lejes pluszterhet ró a büdzsére, ez további mintegy 2 százalékos deficitet jelentene, a 4 százalékot meghaladó hiány pedig meglehetősen megterhelő a gazdaságnak.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy emelkedjen a deficit, főként hogy az államadósság eléri a bruttó hazai termék 40 százalékát\" – hangsúlyozta. Dumitru rámutatott: a gazdasági válság előtt a GDP 7 százalékát költötték közalkalmazotti fizetésekre, jövőre pedig az arány meghaladhatja a 9 százalékot. „Gyakorlatilag eltörölnénk az elmúlt években végrehajtott megtakarításokat. Elképzelhető, hogy az intézkedés nem lesz hosszú távon fenntartható\" – vélekedett a gazdasági szakember.
Gyors ütemben növekszik a minimálbér
A Pénzügyi Tanács elnöke azt is elmondta: a minimálbér eléggé gyors ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, januártól pedig újabb növekedésre kell számítani, ennek nyomán a legkisebb fizetés és az átlagbér közötti eltérés 50 százalékos lesz. Ezzel Románia az elsők között lesz a régió országai közül. Hozzátette: az alacsony juttatások adóterhe még mindig magas, míg az átlagfizetés után befizetendő illetékek terén az ország közelít az európai átlaghoz.
Dumitru szerint a romániai gazdaság jó úton halad a fogyasztás növelése tekintetében: a bérek jó ütemben emelkednek, a lakosság magatartása pedig kezd hasonlítani a válság előtti időszakéhoz, így „nem föltétlenül van szükség további ösztönzésre\". „A fogyasztás immár két éve gyorsabb ütemben növekszik, mint a bruttó hazai termék, miközben alig hajtottak végre beruházásokat. A kereslet lassan meghaladja a piaci kínálatot, ráadásul a hitelfelvétel aránya is megugrott\" – magyarázta Dumitru.
A Pénzügyi Tanács elnöke úgy véli: a kormánynak inkább állami beruházásokba kellene fektetnie az energiáját, ennek terén ugyanis Románia továbbra is sereghajtó. „Az infrastruktúra kiépítésére kellene koncentrálni, amely ugyanolyan elhanyagolt ágazat, mint az egészségügy és a tanügy. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány olyan területek fejlesztésével foglalkozna, amelyek miatt az országnak kicsi a versenyképessége\" – fogalmazott a szakember.
A magánszférában 4,1 százalékkal nőttek a bérek
A PwC Románia piackutató cég eközben arról számolt be, hogy a magánszférában idén átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek a bérek 2014-hez képest. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi bővüléssel, de elmarad a cégek által előrevetített adatoktól. A felmérés szerint a fizetések legnagyobb mértékben, 4,5 százalékkal a gyógyszeriparban és a fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozó vállalkozásoknál nőttek. Horaţiu Cocheci, a PwC humánerőforrás-részlegének menedzsere rámutatott: az előző évekkel ellentétben 2015-ben olyan szektorokban nőttek a fizetések, amelyek közvetlenül a belső fogyasztástól függnek.
Alkalmazotti kategóriákra lebontva idén leginkább az ügyintézői feladatot ellátó beosztottak fizetését emelték, akik átlagosan 4,3 százalékkal keresnek többet, mint tavaly. A munkások esetében 4,2 százalékos, míg a vezető beosztású menedzsereknél 3,9 százalékos bérkiegészítést hajtottak végre.
A PwC által megkérdezett romániai magáncégek becslése szerint 2016-ban átlagosan 3,9 százalékkal emelkednek majd a fizetések a magánszférában az idei évhez képest. A piackutató cég felméréséből az is kiderült, hogy a hazai cégek 38 százaléka teljesítménytől függetlenül időszakos prémiumokat biztosít az alkalmazottaknak – rendszerint karácsony és húsvét környékén. A vállalkozások ugyanakkor gyakran biztosítanak teljesítményalapú pluszjuttatásokat, amelyek összege a megkérdezett cégeknél egy- és négyhavi bér között változik.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!