Élesen bírálja a munka törvénykönyvének tervezett módosításait a Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara (CCIFER) és a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia).
2015. október 02., 16:532015. október 02., 16:53
Csütörtökön kiadott közös közleményükben leszögezik, a képviselőház asztalán lévő javaslatok nemhogy javítanák a vállalkozói környezetet, egyenesen cégek megszűnéséhez, tervezett beruházások elmaradásához, és ezzel együtt munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek.
Felróják továbbá, hogy a visszatérés a 2011-esnél merevebb jogszabályi környezethez olyan intézkedés, ami nem veszi figyelembe a gazdaság és a munkaerőpiac pillanatnyi realitásait. Példaként említi, hogy a módosító javaslatok között szerepel az országos szintű kollektív munkaszerződés újbóli bevezetése, ami szerintük oda vezetne, hogy két különböző párhuzamos szabályozás (a munka törvénykönyve és az országos kollektív munkaszerződés) létezne.
„Egy hasonló javaslat elfogadhatatlan olyan összefüggésben, hogy a múltbeli kettős szabályozás számtalan értelmezési és alkalmazási gondot vetett fel, és felesleges vitákat generált” – mutatnak rá a kereskedelmi kamarák illetékesei. Mint emlékeztetnek, a jelenleg hatályos, 2011-ben elfogadott jogszabályi környezetet akkor nagyon jól fogadta a magánszféra, a törvénykezés a munkahelyek számának növekedéséhez és a munkanélküliség visszaszorításához vezetett.
Ugyanakkor bővült a gazdaság, nőtt a minimál- és az átlagbér, kevesebb munkakonfliktus robbant ki. A jogszabályi környezet egyúttal a munkaerőpiac stabilitását és a romániai vállalatok jelenlegi versenyképességét garantálta” – fogalmazzák meg a felek. Az AHK Románia képviselői ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a munka új törvénykönyve nem képes befektetéseket vonzani, illetve munkahelyeket teremteni. Szerintük a vállalati szintű egyeztetéseknek kell maradniuk a legfontosabb és leghatékonyabb eszköznek a munkakörülmények meghatározásában.
A CCIFER illetékesei eközben ismételten hangsúlyozták, hogy esélyt szeretnének a valós párbeszédre a munka törvénykönyvéről. „Szakértőink kidolgoztak egy sor javaslatot Románia versenyképességének a növelésére. Ez a törvénytervezet visszalépés. Viszszalépés, ami számos munkahelybe kerülhet az ipar és a szolgáltatások terén” – vallják. A Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara egyébként máskor is bírálta már a munka törvénykönyvének tervezett módosításait, és szeptemberben bejelentette, hogy egy sor ajánlást jutatott el a témában a képviselőházhoz.
A CCIFER és az AHK Románia jelenleg több mint ezer francia, német és román tőkéjű vállalatot fog össze, alkalmazottaik száma 350 000 körül van.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
szóljon hozzá!