Elmarad a déjà vu? Nem kell a 2008-ashoz hasonló válságtól tartani a bankcsődök nyomán a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Az elmúlt napok egyesült államokbeli, majd svájci bankcsődjei érthető módon sokaknak a 2008-as gazdasági világválságot juttatták eszébe, ami szintén egy amerikai pénzintézet csődjével kezdődött, és terjedt ki pillangó-effektussal viszonylag rövid idő alatt a legtöbb gazdaságra. Valóban tartanunk kell egy újabb világválságtól? – tettük fel a kérdést Bálint Csaba közgazdásznak, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagjának. Aki szerint nem a legszerencsésebb párhuzamot vonni a 2008-as, illetve a jelenlegi helyzet között, elsősorban azért, mert annak idején nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok alultőkésítettek, nem rendelkeztek megfelelő saját forrással.

A szakember rámutatott: ez világszerte így volt, Európára és az Egyesült Államokra nézve egyaránt érvényes a kijelentés.

„Ha megnézzük az amerikai bankrendszert, akkor most körülbelül kétszer magasabb tőkével rendelkeznek a pénzintézetek, az Európai Unióban, az eurózónában még magasabb tőketartalékok állnak rendelkezésre. Ez pedig tompítja a különböző sokkoknak a hatását. A másik indikátor, a likviditás is sokkal magasabb az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

– érvelt a közgazdász.

Leszögezte ugyanakkor: mindez még nem jelenti azt, hogy nincsenek kockázatok, vagy hogy egyáltalán nem kell odafigyelni.

„A Silicon Valley Bank csődjével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon specifikus üzleti modellel rendelkező pénzintézet volt, elsősorban a technológiai cégek, start-upok voltak az ügyfélkörében” – fejtette ki az állóvizeket felkavaró első bankcsődre vonatkozó kérdésünkre Bálint Csaba.

Felidézte: 2020-ban, amikor beütött a koronavírus-járvány, a technológiai iparban – amikor átálltunk az online világra, így látványosan megugrott a termékeik iránti kereslet – jelentős pénzmennyiség halmozódott fel, illetve a kormányzatok is jelentős támogató csomagokat hagytak jóvá. Az Egyesült Államokban postán érkeztek a támogatások, segélyek a lakosság számára is, és ezeknek a forrásoknak egy jelentős része a technológiai szektor irányába áramlott tovább, és ezáltal ezek a cégek és tulajdonosaik jelentős forrásokra tettek szert.

„A banknak a betétállománya ebben az időszakban meguplázódott” – húzta alá az elemző. Hangsúlyozta: mindez olyan környezetben történt, amikor a betéti kamatok 0–1 százalék környékén álltak.

Amikor viszont az infláció váratlanul megemelkedett, és az amerikai központi bank (Fed) elkezdte emelni a kamatokat, ezek a betétekre is egyre magasabb kamatot kellett fizetni, miközben a bank beragadt az állampapírokon, amiket korábban vásárolt, és alacsony kamatot fizettek. Ha a betétekre már 4–5 százalékos kamatot kell fizetni, akkor az a modell veszteséges” – mutatott rá a csődhöz vezető fejleményekre Bálint Csaba. Hozzátette:

ebben a helyzetben a betétesek elkezdték kivonni a pénzüket.

És egyébként is, a gazdaság újranyitott, a technológiai ágazat egyre inkább kikerült a figyelem középpontjából, és a klasszikus iparágak lettek a kedveltek. Emellett a start-upoknak, technológiai vállalatoknak is szükségük van forrásra a tervezett beruházásokhoz, így elkezdték felélni a letétbe helyezett pénzeket. Így a betétek elkezdtek jelentősen csökkenni.

– állapította meg a szakember. Illusztrálandó, mennyire nem volt jó az az üzleti modell, amelyet az amerikai pénzintézet választott, elmondta: az SVB mérlegfőösszege több mint a felét állampapírokba fektette, ami kockázati szempontból nem túl egészséges dolog. Ilyen üzleti modellel Európában amúgy nem is lehetett volna dolgozni, mivel a felügyelő hatóságok nem engedték volna meg.

„Ami a Credit Suisse svájci pénzintézetet illeti, egy jobb mutatókkal, jobb tőkemegfeleléssel, jobb likviditással rendelkező bank volt, most már múltidőben. Azonban nem volt nyereséges, sőt jelentős veszteségeket halmozott fel. Például a tavalyi évben is voltak olyan ügyleteik, amelyek nem sikerültek” – fejtette ki Bálint Csaba.

Ebben az esetben is aláhúzta ugyanakkor, hogy a Credit Suisse is nagyon specifikus pénzintézet, nem olyan bank, mint amilyeneket a környezetünkben látunk, hanem többségében nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek és nagyvállalatok az ügyfelei, akiknek/amelyeknek nagyon komplex szolgáltatásokat nyújtanak, és „szofisztikált” műveleteket hajtanak végre.

Ahogy telt az idő, itt is kitört a pánik, és még egy relatíve jobb mutatókkal rendelkező pénzintézet is nehéz helyzetbe kerül, ha az ügyfeleik elviszik a pénzüket. Ezért volt szükség arra, hogy a hatóságok közbelépjenek, majd a versenytárs, az UBS meg is vásárolta a bankot” – ecsetelte a bukaresti jegybank illetékese.

A román központi bank igazgatótanácsának tagja ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy egyik becsődölt bank ügyfelei sem szenvednek kárt, hozzá fognak jutni a pénzükhöz, mivel vannak védelmi vonalak. Ha az illető pénzintézet likviditása vagy tőkemegfelelése nem elég, akkor betétbiztosítási alapok állnak rendelkezésre, amelyek az ügyfelek számára biztosítani tudják azt, hogy megkapják a pénzüket. „Ezek a védelmi vonalak legalább olyan erősek vagy még erősebbek Európában és Romániában is. Nálunk 100 ezer euróig biztosítva vannak a betétek” – emelte ki a szakember.

„Erős a román bankrendszer”

Amikor arról faggattuk, az Egyesült Államokban és Svájcban történtek után kell-e attól tartanunk, hogy a pillangó-effektus miatt a csődhullám átterjed más országokra, köztük Romániára is, Bálint Csaba leszögezte: pánikra semmi ok. „Egy ilyen helyzetben fontos ébernek lenni, követni a helyzetet. Személy szerint úgy gondolom, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint 2008-ban, sokkal több a tőke, magas a likviditás, ami segíthet. Viszont azért még néhány hétig várni kell, hogy a helyzet letisztuljon, lecsendesedjen, akkor fogunk tisztábban látni.

– fogalmazta meg a közgazdász, aláhúzva: pánikra nincsen szükség.

Már csak azért sincs, mert az elmúlt év tapasztalatai is megmutatták, hogy a pánik nem jó tanácsadó.

Hiszen például miután Ukrajnában kitört a háború, Romániában nagyon sokan megrohanták a valutaváltókat, és nagyon előnytelen árfolyamon váltották át a lejüket euróra. Később pedig a töltőállomásokat rohamozták meg, és 10 lej körüli áron vásároltak üzemanyagot.

„Azt mondom, hogy pánikra véletlenül sincsen ok. A román bankrendszer robusztus, erős. A kockázatok viszont mindenképpen növekedtek az elmúlt időszak eseményei nyomán. De pánikra nincsen szükség, egy kicsivel több éberségre és egy kicsivel több racionális, józan döntésre viszont igen. És a következő néhány hétben nagyon remélem, hogy ez le fog csendesülni. Kell még néhány hét, hogy egészen tisztán lássuk a kilátásokat” – összegzett a Krónikának Bálint Csaba.

Amerikai bankcsődök: 460 milliárd dollárral zuhant a bankrészvények globális értéke

Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – áll a Financial Times szombati összesítésében.

Küszöbön az amerikai történelem második legnagyobb bankcsődje, de a kormány szerint nem ismétlődhet meg a 2008-as válság

Az amerikai kormány nem készül költségvetési forrásból kisegíteni a csődbe ment Silicon Valley Bankot (SVB), de igyekszik biztosítani a betétesek pénzét – közölte az amerikai pénzügyminiszter vasárnap.