2012. május 10., 08:462012. május 10., 08:46
Kijelentései azért befolyásolhatják az Európai Unió gazdaságának alakulását, mivel miután a választásokon nyertes Új Demokrácia már hétfőn visszaadta a mandátumát, jelenleg ez az alakulat jogosult kormányt alakítani. A baloldali politikus arról is beszélt, hogy nemzetközi bizottságnak kellene kivizsgálnia, hogy Görögország adósságai megalapozottak-e, továbbá azt is tervezi, hogy hatalomra jutása esetén állami kontroll alá vonná a bankokat.
A nemzetközi hitelezők a jelen kontextusban, úgy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek. Törölték például május közepére tervezett athéni útjukat az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői, akik egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka kölcsöne nélkül a görög államnak már június végére elfogyhat a pénze – emlékeztetett a témában közölt tegnapi cikkében a Süddeutsche Zeitung. A német napilap információi szerint a trojka azért halasztotta el az athéni tárgyalást, mert úgy véli, előbb ki kell várni, hogy miként alakul a „demokratikus folyamat” Görögországban.
Megfigyelők szerint eközben egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) sem, ez utóbbi pedig kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet, és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
Sajtóinformációk szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról, és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy Görögország május 10-én megkapja a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet. Ezt kedden közölte az Európai Bizottság. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azonban leszögezte, hogy a hamarosan folyósítandó öszszegen felül újabb átutalás csak azután lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra való leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.
| Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank (EKB) vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja a Hendelsblatt tegnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. „Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak” – tette világossá Asmussen. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok