A romániai háztartások több mint felének havonta legalább 2000 lejre van szüksége ahhoz, hogy minden kiadást és költséget fedezni tudjon – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) felméréséből.
2015. szeptember 29., 17:202015. szeptember 29., 17:20
Az összeállítás szerint a megkérdezett családok 33,4 százaléka úgy nyilatkozott: havi 1000 lejnél kevesebb pénzből sehogy sem tudnának kijönni, de 2000 lejes bevételből már boldogulnának valahogy. A válaszadók 28,7 százaléka két–három ezer lejjel lenne elégedett, míg 25,3 százalékuknak több mint 3000 lejre lenne szükségük a rendszeres költségek figyelembe vételével.
A statisztikai hivatal arra is rámutatott: a háztartásoknak mindössze 3,8 százaléka boldogulna havi 500 lejből, ezek a családok többnyire mezőgazdasággal foglalkoznak, illetve idősebb családfővel rendelkeznek. A felmérés szerint folyamatosan emelkedik azoknak a családoknak az aránya, amelyek szerint egyre nagyobb bevételre lenne szükség a kiadások fedezéséhez.
Az INS beszámolója szerint a lakóhely jelentős mértékben meghatározza az igényeket: míg a falun élők 21 százaléka boldogulna 1000 lejnél kevesebb bevételből, a városi háztartásoknak csak 6 százaléka tartja elegendőnek ezt az összeget. A városi környezetben élők nagy többsége, 67 százaléka úgy véli, havonta legalább 2000 lejre lenne szükség a családfenntartáshoz.
A statisztikai hivatal felmérése szerint 2014 harmadik negyedévében a háztartások átlagos havi bevétele 2495 lej volt, így sokak számára a kiadás meghaladja a jövedelmet. Emiatt a romániai háztartások 37,6 százaléka halmozott fel tartozást a közműszolgáltatókkal vagy bankokkal szemben. Az INS által megkérdezett háztartások közel fele, 48,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen vagy rendkívül nehezen tudja fedezni a napi kiadásokat, ha pedig azokat is figyelembe vesszük, akik időnként küzdenek anyagi gondokkal, akkor a nehéz helyzetben lévő családok aránya eléri a 86,2 százalékot. Hét háztartásból mindössze egy olyan van, amely számára nem okoznak különösebb nehézséget a rendszeres költségek.
A felmérés szerint nehéz helyzetben vannak a női családfő által eltartott háztartások (58,6 százalék), a 65 évesnél idősebb családfővel rendelkező háztartások (54 százalék), az egyedülálló szülők (73,6 százalék), a munkanélküliek (83,1 százalék), valamint a nyugdíjasok (52,3 százalék) által vezetett családok.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!