2009. július 20., 10:552009. július 20., 10:55
A hazai piac leginkább a bútorturkálók megjelenése miatt szűkült be, de a belsőépítészet terén érvényesülő tendenciák miatt is csökkentek a megrendelések. A modern házakat már gardróbbal építik, így a ruhás-szekrény egyre inkább kiszorul, a valamikor népszerű tévéasztalra sincs már igény, inkább a falra szerelik a készüléket. Az utóbbi négy-öt évben leginkább konyhabútort, kényelmes foteleket és ágyakat vásárolnak az ügyfelek, de a belső falépcső iránt is megnőtt a kereslet.
Hatalmas konkurenciát jelent a távol-keleti áru, az ottani olcsó munkaerővel a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt. Kató Béla elmondta, a hazai bútor árában 50-60 százalék az anyag, 25-30 százalék a bérköltség, és csak a maradék 10-20 százalék a többi kiadás, illetve a nyereség. Hiányzik a képzett munkaerő, bár külföldről egyre többen térnek haza a válság miatt, de többnyire csak a szakképzetlenek jönnek, a jó szakemberekre továbbra is szükség van a határokon túl is.
Az Első otthon programnak köszönhetően több ház épülhet, ezekben ajtó-ablakra, belső lépcsőre, bútorra van szükség, így bíznak benne, hogy ez a program a faipart is megmenti a válság drasztikus hatásaitól, és ha nem is növekednek, de legalább nem csökkennek megrendeléseik. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke szerint a kulcsrakész házakat kell ajánlani, amelyek be is vannak bútorozva. A jelenlegi nehézkes hitelrendszer mellett a házépítés után a megrendelőnek nem marad pénze a bebútorozásra, így előnyösebb lenne, ha a kölcsönt úgy veszik fel, hogy arra az összegre kulcsrakész, bebútorozott házat kapjanak, vélik a háromszéki szakemberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok