Nagyváradon tartott előadást a válságról Glatz Ferenc akadémikus

A gazdasági világválságról és annak lehetséges megoldásairól, illetve az egyre égetőbben szükséges szemléletváltásról beszélt Nagyváradon Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A számtalan rangos díjjal és elismeréssel kitüntetett történészprofesszor harmadik alkalommal járt a bihari megyeszékhelyen.

Nagy Orsolya

2009. május 18., 10:382009. május 18., 10:38

Szép számban jelentek meg a váradiak a városháza nagytermében, hogy Glatz Ferenc előadását meghallgassák. Az akadémikus elmondta: mindhárom látogatása valamiképpen egy-egy fordulóponthoz köthető. Először 2004-ben járt itt, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkoriban sokkal optimistábban gondolkodott a nagy változásról, mint most, bár – mint fogalmazott – azt biztosan tudta, hogy „újra kell gombolnunk a mellényt”.

2007-ben, második látogatásakor, a román EU-csatlakozás évében már óvatosabb volt: nem bízott abban, hogy a szervezet elég erős. Most, 2009-ben „a második világháború óta a világban bekövetkezett legnagyobb változásokat éljük” – fogalmazott, s szerinte ezeknek, mint a legtöbb fontos eseménynek, csak a jövőben értjük majd meg a jelentőségét. „Nem babra megy a játék” – véli Glatz.

Szerinte a mostani világválság jelei már évekkel ezelőtt érzékelhetőek voltak, csak sokan nem figyeltek oda a jelekre, s a média sem tulajdonított nekik akkora jelentőséget, mint megérdemelték volna. 2007 legelején például az ENSZ Klímabizottsága már felhívta a figyelmet a visszafordíthatatlan éghajlatváltozásokra, a várható aszályra. A következő év energiaválságot hozott, amely nem elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az emberiség képtelen megfelelően hasznosítani az alternatív energiaforrásokat. Szintén tavaly jött létre az eddigi legszörnyűbb világszintű élelmiszerválság.

A globális népességnövekedés és az egyre kevesebb élelem, amely főleg az Amerikán és Európán kívüli országokat sújtja, Glatz gondolatmenete szerint világszintű migrációt fog okozni. Erre pedig egyetlen megoldás van: az embereknek új világrendre kell felkészülniük, és sokkal nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennünk. Főképpen azért, mert a világ vezető pénzügyi szakemberei sem biztosak abban, hogy mi történhet a továbbiakban, fogalmazott Glatz.

Példaként a Világbank elnökének mondatát idézte, aki januárban mondott le, miután kijelentette: „Minden, amit eddig tudtam, hamis.” Glatz Ferenc szerint az állam szerepe is változni fog, hiszen „szolgáltató államra van szükség”. Kijelentette: Kelet-Európában arra van szükség, hogy új értékrend szülessen. „Újra kell gombolnunk a politikai mellényünket, minél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vidékfejlesztésre, az önkormányzatokra, a helyi szintű cselekvőképességre. Útközben vagyunk. Nem tudjuk, merre megyünk, nyitottan kell gondolkodnunk, és egyre jobban kell fognunk egymás kezét” – fogalmazott Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint