2009. október 30., 11:312009. október 30., 11:31
Annyira jól áll anyagilag Nagyszeben, hogy újabb nemzetközi hitelekhez folyamodhat az infrastrukturális beruházások finanszírozására. Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján nyilatkozott Klaus Johannis polgármester.
Mint közölte, a polgármesteri hivatal 2010-ben 11,5 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), majd 2011-ben szintén 11,5 millió eurós kölcsönért folyamodnak a nemzetközi hitelintézethez. Mindkét kölcsönt tíz év alatt kell megtéríteni, a türelmi idő mindkettő esetében három év.
„Tárgyaltam az EBRD-vel a következő évekre vonatkozó projektjeinkről. Azért kell éppen ekkora öszszeget igényelnünk, hogy folytatni tudjuk az elmúlt években elkezdett infrastrukturális beruházásokat” – hangsúlyozta a nagyszebeni elöljáró. Hozzátette: igen előnyös körülmények között jutnak hozzá az EBRD-hitelhez, miközben Szeben sem adósodik el túlzott mértékben.
Johannis fontosnak tartotta kiemelni, hogy a város anyagi helyzete nagyon jó és stabil. „A 2010-ben érkező hitelrészlettel az eladósodottságunk 25 százalékos lesz. Ugyanakkor 2010 elején újabb jelzálogok oldódnak fel, miáltal már csak 18,5 százalékos lesz az eladósodottsági szintünk a megengedett 30 százalékból, s igényelhetjük az újabb hitelt” – részletezte a polgármester.
Hozzáfűzte: a 30 százalékos szintet a 2011-es hitellel fogják elérni.
A két hitelre egyébként már a város közgyűlése is rábólintott. A polgármester által kezdeményezett határozattervezetből kiderül, az első 11,5 millió euróból a város tömegközlekedését szeretnék korszerűsíteni, illetve infrastrukturális beruházásokat terveznek. Ez a pénz a város közel negyven utcájának a korszerűsítésére és egy új híd építésére elegendő.
Nem ez egyébként az első alkalom, amikor Nagyszeben hitelhez folyamodik, jelen pillanatban is öt kölcsönt törlesztenek. Első ízben 2005-ben vettek fel hitelt nemzetközi pénzintézettől, ebből az összegből utcákat, tereket korszerűsítettek, illetve ebből oldották meg a város korszerű közvilágítását is. A legnagyobb összeget akkor kérvényezték, amikor 2006-ban elkezdődtek az előkészületek a 2007-es évre, amikor is Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt.
Akkor ugyanis nagyszabású korszerűsítési munkálatok és restaurálások kezdődtek el, főként a történelmi városközpontban, illetve Szeben 36 utcájában korszerűsítették a csatornázást is. Szintén EBRD-hitelből újították meg a helyi tömegközlekedési vállalat flottáját is, a 2007-ben városba özönlött turisták már harminc új autóbusszal érhettek el a város nevezetességeihez.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.