Fel kell térképezni az igényeket. A munkaügyi tárca illetékesei szerint hatékony lenne a civil szféra bevonása a szociális projektekbe
Fotó: Haáz Vince
Arra bátorítja a kormány az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat, térképezzék fel a szociális szükségleteket, jelen pillanatban ugyanis nincs olyan település Romániában, ahol a törvény által előírt számú szociális munkás dolgozna. A munkaügyi minisztérium képviselői szerint ugyanakkor a szociális háló javítása érdekében együttműködésre van szükség a civil szférával.
Egyetlen romániai település önkormányzatánál sem dolgozik annyi szociális munkás, amennyit a törvény előír – irányította rá nemrég a figyelmet Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Az általa említett jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy minden háromszáz, szociálisan ellátott személyre jutnia kell egy szociális munkásnak, ám az elmúlt időszakban végzett kutatás feltárta, hogy egyetlenegy olyan település sincs jelen pillanatban Romániában, ahol betartanák ezt az előírást. Gondot okoz továbbá az is Raluca Turcan elmondása szerint, hogy
A munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a képzésre is nagyobb hangsúlyt kell a jövőben fordítani.
Ami pedig az idézett kutatást illeti, Raluca Turcan arról is beszámolt, hogy a szociális ellátásban részesülők körében a leginkább sérülékeny csoportot a fogyatékkal élő idős személyek, illetve a sokgyermekes családok jelentik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami, illetve a helyi hatóságok és a civil szervezetek együttműködése lehet a hatékony szociális ellátás kulcsa.
„Egyértelműen kiderült, hogy az állami hatóságok, valamint az önkormányzatok nem tudják ellátni a szociális szükségleteket, sőt még arra sincs sok esetben kapacitás, hogy az igényeket felmérjék” – szögezte le megkeresésünkre Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium szociális ügyekkel megbízott államtitkára. Megerősítve Raluca Turcan miniszter nyilatkozatát, rámutatott,
Ez a szám nemcsak azokra vonatkozik, akik számára fizetéseket eszközölnek, hanem mindenkire, aki szociális ellátásra szorul, például idősek, gyerekek, betegek, fogyatékkal élők is ide tartoznak.
– mutatott rá az államtitkár, aláhúzva, a civil szféra képviselői a helyzet feltérképezésében is tudnak segíteni, ők általában látják a problémákat, elkezdik megoldani is, de fontos lenne, hogy hivatalosan jelezzék ezeket az állami hatóságok vagy az önkormányzatok felé. A szociális törvény előírja a szükségletfelmérést, ám ennek reálisnak kell lennie, hogy abból indulhasson a megoldás. Makkai Péter rámutatott, nincs elég szociális munkás, aki ezeket a feladatokat elvégezze, mert ugyan az elmúlt évtizedekben mintegy negyvenezer szakember végzett ezen a területen, de közülük csak kétezren dolgoznak a szakmában, a többség más területen vagy éppen külföldön talált megélhetést.
Nem elég a passzív szociális támogatás
Makkai kitért ugyanakkor arra is, hogy a minisztérium bátorítja az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat. Az államtitkár felidézte, jelenleg működik egy európai uniós projekt, ennek keretében a munkaügyi minisztérium 117 önkormányzatnál finanszírozza egy szociális csapat felállítását, szociális munkás, egészségügyi asszisztens és oktatási mediátor fizetését biztosítják. Eredetileg 139 ilyen csapat finanszírozására volt keret, de nem élt mindenki a lehetőséggel, visszaléptek. Próbálják ezt egy következő projekttel tovább bővíteni, mert egy ilyen csapat lehet a garancia arra, hogy az önkormányzat ne csak passzív szociális támogatást nyújtson a rászorulóknak.
– sorolta a szakpolitikus.
Elmondása szerint egy ilyen beavatkozási terv például azt tartalmazhatja, hogy egy községben húsz idős ember szorul otthoni gondozásra, harminc gyereknek kell biztosítani a délutáni oktatást, a fogyatékkal élőknek pedig nappali foglalkoztatási központra van szükségük.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, célkitűzése, hogy minél emberközpontúbb minisztérium működjön, ezért folyamatosan szervezik a látogatásokat, nemcsak az állami intézmények vezetőivel, hanem civil szervezetek képviselőivel, ellátottakkal is találkoznak, hangsúlyozva, hogy partnerként tekintenek rájuk, és ezzel párhuzamosan felmérjék az igényeket.
– szögezte le az államtitkár.
Hozzátette, tulajdonképpen semmi újat nem kell kitalálni, hiszen a szociális szolgáltatások 292-es számú törvénye már tíz éve létezik, csak eddig nem volt prioritás a gyakorlatba ültetése. „Most erre kedvező a hangulat, a törvény szellemében kell elindítani a közösségeket ebbe az irányba, megértetve, hogy nemcsak az infrastrukturális, hanem a szociális befektetések is fontosak. Az életminőséget növeli, ha van egy településen vezetékes víz, csatorna vagy utak, de hasonlóan a társadalom életszínvonalát javítja, ha az idős emberekre, a gyerekekre, a fogyatékkal élőkre odafigyelnek, a betegeket gondozzák” – hívta fel a figyelmet Makkai Péter.
Egyúttal rámutatott, hogy
„Ha egy faluban alkalmaznak egy közösségi egészségügyi asszisztenst, megismeri a családokat, a problémáikat. Most gyakran előfordul, hogy egy lázas gyerekhez mentőt hívnak, majd ha már bekerül a kórházba, két-három napig benntartják megfigyelésre. Viszont egy közösségi asszisztens a háziorvossal konzultálva el tudja dönteni, szükség van, vagy sem a mentőre, vagy otthoni ellátásban is lehet orvosolni a betegséget, ezzel megtakarítva a költségeket. A szociális hálóba, rendszerbe befektetni nyereséget jelent a társadalomnak” – összegzett Makkai Péter.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!