2013. február 19., 07:082013. február 19., 07:08
Mint elhangzott, az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a bevételük – míg 2009-ben nem érte el a 600 ezer lejt, tavaly ez az összeg 900 ezer lejre rúgott. A 2012-es évben körülbelül 19 ezren vették igénybe szolgáltatásaikat, a rendszeres bukaresti járat mellett ehhez hozzájárult a nyári törökországi charter, valamint az észak-olaszországi gépek utasszáma is.
„A szatmári repteret 2008 előtt mostohagyerekként kezelte a megyei önkormányzat, emiatt igen nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a követelményeknek és versenyképesek legyünk, különös tekintettel arra, hogy a fő riválisunknak számító, alig 60 kilométerre levő nagybányai légikikötőn időközben igen jelentős fejlesztéseket hajtottak végre – fejtette ki Adrian Ştef, aki arról is beszélt, hogy EU-s pénzből kívánják a kifutókat felújítani, míg az épületbővítési munkálatok költségeit saját forrásból fedezné a megyei tanács. Mint elmondta, a kifutó 1974-ben készült el, azóta pedig jelentős felújítási munkálatokat nem végeztek rajta, így megérett az idő a javításra. A munkálatok költségei elérik a 15 millió eurót, amelyet a Regionális Operatív Program reptérfejlesztésre szánt támogatásából kívánnak fedezni. A projektet már benyújtották, a közlekedési tárca pedig több olyan kiegészítést kért az utóbbi időben, ami arra enged következtetni, hogy finanszírozásra alkalmasnak találják a tervezetet. Meg kívánják duplázni továbbá az utasok fogadására szolgáló helyiségek felületét, mivel jelenleg egyszerre 70 embernél többet nem tudnak fogadni, a tervezett külföldi járatok pedig várhatóan 160 személyesek lesznek. A megyei tanács az elmúlt években beszerzett egy nagy gépek ellátására alkalmas kerozintöltő-állomást, tavalytól pedig a kisebb magánrepülőgépek is tankolhatnak Szatmáron. Vettek két buszt is, amelyekkel esős időben az utasokat a gépekig tudják szállítani, továbbá felkészültek a schengeni csatlakozás utáni követelményekre is, külön beléptető rendszert alakítva ki a schengeni térségből érkező, illetve az azon kívülről jövő utasok számára.
A tervezett járatok tekintetében kifejtették: a bukaresti gépek és a vakációs charter mellett feltétlenül szeretnének nyugat-európai járatokat is, amelyek célja München, Frankfurt, illetve Róma lenne. Mivel a nyári üdülőszezonban fenntartott antalyai járattal tavaly a partnerként szereplő turisztikai cégek miatt gondok voltak, nem tartják kizártnak, hogy a jövőben olyan menetrend szerinti járatot indítsanak, mely a turistáknak is megfelel, például Barcelonába, ahonnan könnyen elérhetőek a spanyol üdülők. „A szolgáltatásaink színvonalának emelésével, illetve az áraink viszonylag alacsony szinten tartásával szeretnénk komoly szerephez jutni a piacon” – magyarázta a tanácselnök, aki szerint nem csak Szatmár és a Szilágy megyei utasokat sikerülhet ily módon megszereznie a szatmárnémeti reptérnek, de Magyarország határ menti településeiről is igénybe vehetik majd szolgáltatásaikat, hisz ez közelebb lenne az ott élőknek, mint az ottani repterek. Adrian Ştef hozzátette: az utasszállítás mellett a teherforgalomban is nagy bevételi lehetőségeket lát, mivel a szatmárnémeti ipari park alig néhány kilométerre van a légikikötőtől, a magyarországi autópálya-hálózat pedig a közeli Mátészalkáig ki van építve, továbbá kiemelt beruházásként kezelik az ehhez csatlakozó Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út kivitelezését.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.