Messze elmarad az erdélyi átlagbér a bukarestitől: Közép-Erdélyben 3000 lej fölött van, a többi régióban kisebb az átlagfizetés

ami novemberhez képest 2,1 százalékos emelkedést jelent, egy év alatt pedig jelentős, 13,6 százalékos növekedést mutat. A Székelyföldön 2319 lej (20,9%-os növekedés), Partiumban 2314 lej (13,8%), Közép-Erdélyben 3088 lej (16,8%) volt decemberben a nettó átlagkereset és az éves növekedés.

Nőtt a foglalkoztatottság

A megyei statisztikai hivatalok 2019. február végén publikált adatai szerint

Az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat összesített adatai szerint Erdélyben ennél nagyobb, 3,4 százalékos növekedést követően, 1985,3 ezer főt számlált az alkalmazottak száma decemberben, míg 2018 éves átlagát tekintve számuk 1981,7 ezer főt tett ki. A Székelyföldön (az Erdélystat Hargita és Kovászna megyékre szorítkozik), valamint a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben) az erdélyi átlagnak lényegében megfelelő mértékben bővült az alkalmazásban állók létszáma egy év viszonylatában, míg Közép-Erdélyben (Kolozs és Maros megyében) valamivel erőteljesebb növekedés volt megfigyelhető (5,2%). Székelyföldön az alkalmazásban állók száma 2018 decemberében 121,4 ezer főt, Partiumban 311,8 ezer főt, Közép-Erdélyben 392,2 ezer főt számlált.

Az erdélyi bérek még mindig alacsonyabbak

2018 decemberében 2957 lej volt az országos átlagkereset Romániában, ettől valamelyest elmaradtak az erdélyi nettó keresetek (2701 lej). Ennek az elmaradásnak főként Bukarest az oka, az ottani átlagos keresetek (3882 lej) ugyanis kiemelkedőek Románia többi részéhez viszonyítva, és felfelé térítik el a romániai átlagot.

Abszolút értékben ez több mint 300 lejes növekedést jelent. Az év során a július–augusztusi hónapokban megtorpant a keresetek növekedése az előző hónapokhoz képest, ekkor némi visszaesést lehetett regisztrálni, az év többi hónapjában viszont nőttek a keresetek. Különösen nagy mértékű nettó keresetnövekedést októberről novemberre lehetett látni.

2018 éves adatait tekintve az összes alkalmazott 2504 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlagkeresetek jellemezték a mezőgazdaságot (2353 lej), az építőipart (2363 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (2623 lej) volt a nettó átlagkereset. 2018-ban 2017-hez képest a legnagyobb mértékű keresetemelkedés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektort jellemezte Erdélyben (18,8%). A szolgáltatási szektorban 15,7 százalékos volt az emelkedés mértéke, míg az iparban, építőiparban az egész gazdaságra jellemzőnél valamivel kisebb mértékben (11,7%) nőttek a nettó bérek.

Lendületben a Székelyföld

A Székelyföldön az egy főre eső átlagkeresetek 86 százalékát tették ki az erdélyi átlagnak 2018 decemberében. Az elmúlt három évben konvergencia figyelhető meg a két székely megyében az erdélyi átlaghoz, ugyanis 2015 decemberében még 77 százalékot tett ki az itteni keresetek aránya Erdélyhez képest. 2018 decemberében Kovászna és Hargita megyében átlagosan 2319 lejt vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett alkalmazottak, ami 382 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól.

Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemzik a legmagasabb nettó keresetek, 2018 decemberében 3088 lejt vihettek haza átlagosan az itt dolgozók. A magas átlag mögött Kolozs megye kiemelkedő keresetei állnak, itt a 3300 lejt is meghaladták a nettó keresetek (3303 lej), míg Maros megyében valamivel az erdélyi átlag alatti keresetek voltak jellemzőek. A Bánságban szintén magas, 2833 lej volt a nettó, ezt követi Dél-Erdély 2771 lejjel. Partium három megyéjében 2314 lejt vitt haza átlagosan egy személy decemberben, Észak-Erdély két megyéjében 2254 lej volt az átlagkereset. Decemberben, a korábbi hónapokkal ellentétben már nem Székelyföld, hanem Észak-Erdély számított a legalacsonyabb keresetű régiónak Erdélyen belül.

az elmúlt néhány évben általában Kovászna és Hargita megye a sor végén áll az átlagfizetések tekintetében, annak ellenére, hogy az egy főre eső hozzáadott érték ebben a térségben viszonylag magas volt. Bálinth Csaba kiemelte, közgazdasági megközelítésből árnyaltabb a kép, hiszen a húsz százalékos bérnövekedéssel a termelékenység nem tudja tartani a lépést. „Egyik évről a másikra nem növekszik 20 százalékkal a vállalatok termelékenysége, tehát a húsz százalékos bérnövekedés hosszú távon nem fenntartható” – szögezte le az elemző. Bálint Csaba rámutatott, a Székelyföldön az egy dolgozóra eső hozzáadott érték eddig is a középmezőnyben volt, ám nem egyenletesen oszlott el, tehát a különböző iparágak különböző hozzáadott értéket állítanak elő. Ebből kiindulva, lesznek olyan cégek, amelyek a magasabb béreket ki tudják fizetni, de olyanok is, amelyeknek ez komoly gondot okoz, sőt olyanok, például a könnyűiparban, melyek továbbállnak, mintsem megadják a megnövekedett fizetéseket. A megoldás kulcsa Bálinth Csaba szerint, ha olyan vállalatokat vonzanak be a térségbe, melyek magasabb hozzáadott értékkel dolgoznak, és így képesek a magasabb béreket biztosítani. „A kihívás másik oldala, hogy a magas technológiával dolgozó vállalatok bevonzásához, biztosítani kell a megfelelő, jól képzett, magas színvonalú munkaerőt” – vallja a közgazdász.

Megterhelő a munkaadónak

A Székelyföldön azért látványos a nettó átlagbér-növekedés, mert számottevően emelkedett a minimálbér – fogalmazott eközben érdeklődésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, azokban a térségekben, például Dél-Erdélyben, ahol magasabbak voltak a fizetések, nem akkora a növekedés. A törvény által szabályozott minimálbér-növelés beindít egy spiráleffektust, a következő bérszinteket is emelni kell, hiszen például egy szakképzett munkás nem kereshet annyit, mint egy minimálbéren foglalkoztatott szakképzetlen. Édler András emlékeztetett, a Székelyföldön alacsonyak voltak a bérek, így a minimálbér-korrekció látványosabb növelést eredményezett, mint ott, ahol indulásból magasabbak voltak a fizetések. Ugyanakkor – tette hozzá– még mindig számottevő különbségek vannak, hisz a 20 százalékos emeléssel a székely megyékben 2319 lej a nettó átlagkereset, míg a dél-erdélyi megyékben a legalacsonyabb mértékű, 10,5 százalékos éves növekedéssel is 2771 lej az egy főre eső nettó átlagbér.

Édler kiemelte egyúttal, hogy

A kis- és közepes cégek panaszkodnak, hogy mennyire megterhelő számukra a minimálbér-növelés, de a nagyobbak sem tudnak annyit termelni, hogy ezt a növekedést fedezzék. A kamara elnöke egy sikeres háromszéki vállalkozás példájával bizonyította, hogy mit jelent a béremelés. A vállalatnak közel ezer alkalmazottja, és évi egymillió eurós nyeresége van. Édler András kiszámolta, hogy ha a nyereséget mind béremelésre fordítja a cég, az egy alkalmazott esetében havi 270 lej nettó emelkedést jelent. „Ha a teljes profitot béremelésre fordítja, akkor a cégnek semmi nem marad fejlesztésre, az pedig a versenyképességét rontja, és hosszú távon a vállalkozás kárára van. A számok is bizonyítják, hogy az ilyen mértékű fizetésemelés megterhelő a cégeknek” – szögezte le a kamara elnöke.

Ez a megoldás a szakemberhiányra

A minimálbér-emelés korrigálja az átlagfizetéseket, ám több más tényező is hozzájárul az átlagbér-növekedéshez – vélekedett megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Rámutatott, a látszat ellenére Románia jó makrogazdasági mutatókat produkál, a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor

„Nagyon sokan elmentek külföldre dolgozni, az országban nehéz jól képzett szakembert találni. A cégek úgy próbálják hazacsábítani, itthon tartani, a munkaerőpiacra bevonzani a szakembereket, hogy nagyobb béreket ajánlanak” – mondta Szabó Árpád. Szerinte ezt a vállalatok megbírják, hiszen előbb számolnak, és csak azután hirdetnek állásokat megemelt bérekkel. Ha egy cég nagyobb fizetést ajánl, valószínű előtte kiszámolja, hogy azt ki is tudja termelni – szögezte le a közgazdász.